Brutális csapást mérhet a Fidesz-Kormánnyal való együttműködésre az USA. Beláthatatlan károkat okozhat a magyar gazdaságnak az amerikai–magyar adóegyezmény megszűnése. Írja véleménycikkében Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Cikkünk a véleménye alapján készült, de nem az ő, hanem az Ellenszél álláspontját tükrözik.
2024-től várhatóan hazánk lesz az egyetlen uniós tagállam, amelynek nincs érvényes megállapodása az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről. Ennek hiánya beláthatatlan károkat okozhat a magyar gazdaság számára, és jelentős hátrányt jelent a külföldi befektetésekért folytatott versenyben.
Az USA pénzügyminisztériuma 2022. július 8-án jelentette be a Magyarországgal még 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény felmondását. Az egyezmény 2024. január 1-ig marad érvényben. Washington ilyen szankciót korábban egyetlen komolyabb gazdasági potenciállal rendelkező ország ellen sem foganatosított. Főleg nem OECD-taggal szemben. A legnagyobb „áldozat” eddig Málta volt még az 1990-es években.
Brutális csapást ránk mérnek ránk, ugyanis mindez Magyarországnak volt előnyös eddig
Az amerikai kormányzat kommunikációjából kiderül, hogy a szerződés felbontását a Fidesz-KDNP kormánynak köszönhetjük. A globális minimumadó bevezetését akadályozó kormánydöntés szolgáltatta ennek apropóját. Orbán azt gondolta, hogy ha ezt akadályozza, az EU-tól újabb kedvezményeket harcolhat ki. Tévedett. Most Európa és Amerika egyaránt fityiszt mutat neki.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás volt az egyik legfontosabb igazodási pontja a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatoknak. A több mint negyven éve hatályban lévő egyezmény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk vonzó befektetési helyszín legyen a tengerentúlról érkező tőke számára.
Nélkülözhetetlen szerepét, a két ország közötti adózás szabályozását 2024. január 1-jétől a magyar és az amerikai jogrendszer önállóan és egymástól függetlenül nem lesz képes betölteni.
Az egyezmény megszűnésének Magyarországra nézve már rövid távon is lesznek érzékelhető negatív hatásai. Hosszabb távon azonban a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy elveszítjük a befektetőket. Az egyezmény hiánya komoly bizonytalanságot ébreszt köreikben. Ez főként az ország tőkevonzó és munkaerő-megtartó képességének számottevő csökkenésében, a befektetések elmaradásában és a beruházások visszafogásában jelentkezhet majd.
Másképp fogalmazva: az egyezményes védelem hiánya egy újabb kockázati tényező, amelyet az amerikai befektetőknek mérlegelniük kell hazánkkal kapcsolatban. Ha az ő logikájukat követjük, adómegállapodás nélkül Magyarország jövőre egy olyan helyszínné válik, ahol bármikor különadót (forrásadót) lehet kivetni az országból kifizetett jövedelmekre. Az pedig veszélyeztetheti a befektetések megtérülését, így inkább elkerülnek minket.
Negatív gazdasági hatások
A brutális csapást a pénztárcánk is megsínyli majd a Fidesznek hála. A közvetlen negatív következményekkel 2024 elejétől számolhatunk. Ezek rövid távon nem a Magyarországon letelepedett amerikai cégeket, hanem fordítva, a hazánkból az USA-ba irányuló befektetéseket és szolgáltatásokat fogják hátrányosan érinteni.
Ennek oka az Egyesült Államokat elhagyó kifizetéseket terhelő 30 százalékos forrásadó. Ezt abban az esetben kell levonni, ha a kifizetések célállomása olyan ország, amellyel nincs érvényes adóegyezmény.
Fennáll a veszélye annak is, hogy az érintett magyarországi cégek csak úgy őrizhetik meg versenyképességüket, ha tevékenységüket olyan országba helyezik át, amelynek van érvényes adóegyezménye az USA-val.
Ez könnyen költözési dominót indíthat el. Németország és Ausztria után az Egyesült Államok számít a harmadik legnagyobb befektetőnek Magyarországon. Az amerikai kitettség hazánkban ebben az értelemben nagyságrendekkel nagyobb, mint fordított irányban.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a már Magyarországon lévő közel 1700 amerikai székhelyű vállalat mintegy 106 ezer magyar munkavállalója is nehéz helyzetbe kerülhet. Jó példa az őket érő negatív hatásokra az amerikai vállalatoknál működő részvényjuttatási programok kapcsán keletkező többlet adóteher. Ez nemcsak a felső vezetőket, hanem a munkavállalók széles körét is érinti majd a 30 százalékos forrásadó fizetési kötelezettség formájában.
A rendelkezésre álló információk szerint jelenleg nem folynak érdemi tárgyalások egy új egyezmény megkötésére irányulóan. Egy olyan megállapodásra van szükség, amely a két országban egyaránt előnyös és kiszámítható feltételeket biztosít a beruházások megtartására és bővítésére. Egy ilyen adóegyezmény letárgyalása, ratifikálása és az Egyesült Államok szenátusán való átverekedése többéves folyamat, amely sajnos még el sem kezdődött. Máltának 15 évig tartott.
Magyarország az Orbán-kormánnyal aligha tudná ezt hamarabb véghez vinni. Egyedül egy az USA-val is szövetséges vezetés tudná ezt végigvinni. Jelenleg hazánkban Dobrev Klára és az Árnyékkormány az egyetlen remény erre.