Figyelem: vasárnap óraátállítás – de mikor lesz már az utolsó?
Bár már 2019-ben megszavazta az Európai Parlament, hogy többé nem kell majd évente kétszer átállítgatni az órákat, a döntést nem követte tett. Így március 26-án, vasárnap reggelre virradóan ismét át kell állítani azokat az órákat, amelyek nem állnak át maguktól:
vasárnap hajnali 01:59 után 03:00 jön.
A nyári időszámítás október 29-ig tart majd.
Évekkel ezelőtt megszavazták az óraátállítás eltörlését
Vasárnap hajnalban újra átállítjuk az órákat, éjjel 1:59 után 3 óra jön. Ahhoz képest, hogy évek óta ígérgetik, hogy eltörlik az óraátállítást Európában, ennek egyelőre nincs sok nyoma. Az sem látszik, hogy mikor búcsúzhatunk az óraátállítástól, ha elbúcsúzhatunk tőle egyáltalán.
Az Európai Parlament még 2019-ben döntött ügy, hogy nem kell többé oda-vissza állítgatni az órákat. Csak épp túl egyszerű volna az uniós döntéshozatal, ha ennyitől már kész is volna egy jogszabály.
Érdemes megnézni időrendbe rakva, mi történt az elmúlt pár évben, amióta húzzák-halasztják az ügyet, szépen illusztrálja, hogy mi mindenre van szükség egy közös EU-s döntéshez, és hol állhat le teljesen egy ilyen folyamat. Előzményként azt jó tudni, hogy az óraátállításról csak uniós szinten lehet dönteni, az egyes tagállamoknak nincs erre jogköre, azt viszont, hogy melyik időzónában vannak, minden állam maga döntheti el – innen indult a történet.
2017-ben kezdődött minden, állampolgári nyomásra: több tízezer finn kérte a saját kormányát, hogy kezdeményezze az EU döntéshozóinál az óraátállítás eltörlését.
2018-ban a finn kormány eleget tett a kérésnek, bevitte az ügyet az Európai Bizottság elé. A Bizottság szakértők véleményét kérte ki az óraátállításról, főleg a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az egészségre fókuszálva. Majd egy online konzultációt indított el.
A konzultáción az óraátállítás törlését kérték
Fél évvel később lezárták a konzultációt, 4,6 millióan töltötték ki a kérdőívet, 84 százalék azt kérte, hogy töröljék el az óraátállítást, az akkori 28 tagállam közül 25-ben az eltörlés hívei voltak többségben – a 3 nemet mondó ország Görögország, Ciprus és Málta volt. Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke gyorsan be is jelentette, hogy alávetik magukat a többség akaratának. Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos pedig egy olyan javaslatot adott be, hogy 2019 tavaszán legyen az utolsó óraátállítás.
Ahogy közeledett a határidő, kiderült, hogy ennyire könnyen azért nem megy ez. Az Európai Bizottságtól az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságához került a téma, akik 2019 januárjára összeraktak egy jogszabálytervezetet, de csak március végére lett egyáltalán szavazás róla. négy nappal az eredetileg tervezett utolsó óraátállítás előtt, vagyis azt már lehetett látni, hogy az első határidőből kicsúsznak. De legalább nagy többséggel elfogadta az EP ezt a javaslatot: 2021 tavaszától csak nyári időszámítás marad, illetve ha egy-egy tagállam a téliben akar maradni, akkor ők 2021 őszén állítják át utoljára az órát. Innen már csak a tagállamok közlekedésért felelős minisztereinek kell rábólintania – ők pedig azóta is ülnek az ügyön. 2019 decemberében a miniszterek egy tanácsülésén még előkerült a téma, és azóta sem történt semmi.
2020-ban volt fontosabb probléma is a világon, mint hogy az óraátállítással foglalkozzanak, de még 2021-ben sem lett semmi az egészből. Amikor az EUrologus tavaly tavasszal arról érdeklődött, mikor történik bármi, az a válasz érkezett: a labda a tagállamok térfelén pattog.
Nem egyszerű
Persze az igazság úgy teljes, ha hozzátesszük: egyáltalán nem olyan egyszerű a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik, írta korábban a hvg.hu. Könnyű rávágni, hogy az évente kétszeri óraátállítás bonyolult, de ha megnézzük, milyen részletkérdéseket kell figyelembe venni, máris látszik, hogy miért nehéz jó válaszokat találni.
- Ha a nyári időszámítás volna az egyetlen, az azt jelentené, hogy télen néha reggel nyolc után is sötét lesz, ha viszont a téli maradna, akkor júliusban is lemegy a Nap este nyolcra
- Az időzónák nyugati szélein (mint Spanyol- vagy Franciaországban) már így is nagyon későn van napkelte telente, a keleti végeken, például nálunk a nyári napnyugta van korán, mindkettő problémáit felnagyítaná, ha nem volna óraátállítás
- Egészen mások a prioritások Észak-Európában, mint délen, nem véletlen, hogy Finnországból indult a kezdeményezés, és az online konzultáción a két ország, ahol többségben voltak az óraátállítás megtartásának hívei, Görögország és Ciprus volt, Máltán pedig döntetlen közeli eredmény lett.
- Még ha egyértelmű vélemény alakul is ki egy országban arról, hogy téli vagy nyári időszámítás legyen és arról, hogy közép-, nyugat- vagy kelet-európai időzónába kerüljenek, akkor is bonyolítaná a határon át ingázók életét, ha a szomszéd országok máshogy döntenének.
De ha átnézünk az óceán túloldalára, azt látjuk, hogy ott is küzdenek egy jó megoldásért. Az Egyesült Államokban átment a Szenátuson egy törvényjavaslat, hogy ne legyen óraátállítás. Ott is tiltakozni kezdtek többen az időzónák nyugati szélein lévő államokból, főleg az északiak közül. Nem csoda, Michiganben vagy Észak-Dakotában, még nyugatabbra pedig Washington államban ez januárban délelőtt 9 óra utáni napkeltét jelentene.
Jó ötletnek tűnt az óraátállítás eltörlése, amíg tényleg meg nem lépték
Európa jelentős részén az 1970-es és az 1980-as évek fordulója környékén vezették be újra az óraátállításokat. Magyarországon 1980-ban, korábban már 1916 és 1920 között, majd 1941-tól 1949-ig, és 1954-től 1957-ig volt ilyen. Akkoriban jó közvélemény-kutatások nem készültek még a támogatottságáról. Az Egyesült Államokban viszont igen, és innen tudjuk, hogy
soha nem szerzett még több lelkes támogatót az óraátállítás, mint amikor 1973-ban eltörölték.
1973 végén, amikor úgy döntöttek, nyári időszámítás lesz a télen is, a többség örült ennek. Amikor azonban jöttek a délelőtti napkelték, 1974 február-márciusára 19 százalékra esett az ötlet támogatottsága. Gyorsan vissza is hozták az óraátállításokat.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!