Az Európai Bizottság javasolta, hogy a magyar jogállamisági hiányosságok orvoslására tett hiányos lépések miatt nagyjából 3000 milliárd forintnyi (7,5 milliárd euró) uniós támogatást zároljanak. Az uniós végrehajtó testület ugyanakkor jóváhagyta a magyar kormány terveit az uniós helyreállítási tervére – igaz, szigorú feltételekhez kötve.
A párbeszéd több pénzforrásról és ügyről szól. Az egyik terület a 2021-ben indult hétéves uniós költségvetés jelentős részét kitevő felzárkóztató (kohéziós) támogatásoké.
E források kiosztásához előbb egy partnerségi megállapodásban kell lepacsizni arról, nagyjából mire költenék a pénzt, majd operatív programokra lebontva elfogadtatni a tervet. Egyelőre még az első lépésig sem jutottak el az uniós illetékesekkel a magyar kormány képviselői, de egy múlt heti európai bizottsági háttérbeszélgetés után a sajtóban elterjedt, hogy ez még várhatóan idén megtörténik.
Ugyanakkor az Európai Bizottság felfüggesztené három operatív program 65 százalékát. Ez összesen nagyjából 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) összeget jelent. A befagyasztás oka, hogy az uniós testület szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, ami veszélyt jelent az uniós költségvetésre, így azt egy nemrég bevezetett eszközzel, a kondicionalitási (feltételességi) mechanizmussal védené. (A mechanizmus létrehozását az uniós vezetők, így Orbán Viktor is jóváhagyta.)
A „rendes” költségvetési támogatások részleges befagyasztását az EU tagállami minisztereiből álló Tanácsának kell minősített többséggel jóváhagynia, azaz
- legalább 15 tagállamra (az összes 55 százalékára) van szükség,
- amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik.
Eredetileg a javaslat elutasításához kellett volna minősített többség, de a tagállamok ezt megfordították. Akkor sokan úgy értékelték a változtatást, hogy azzal gyakorlatilag lehetetlen lesz elfogadni egy ilyen döntést.
Ehhez képest úgy tűnik, a kormány is a javaslat elfogadására számít. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen Navracsics Tibor és Gulyás Gergely miniszterek csak általánosságban válaszoltak az ezt firtató kérdésekre, de szerintük az Európai Bizottság javaslatait a Tanács támogatni szokta.
A kormányon segíthetne, ha maradt volna elég nemzetközi szövetségese vezető helyzetben, de épp ezért nem lehet derűlátó.
- A visegrádi négyek – különösen az egyébként is külön alcsoportot alkotó csehek és szlovákok, de a kormány Ukrajna orosz inváziójával kapcsolatos politikája miatt a hagyományos jóbarát lengyelek – elhidegültek a magyar vezetéstől. Ők önmagukban amúgy se képesek megakadályozni egy döntést.
- A magyar kormány jobbközép néppárti vezetőktől se várhat segítséget, miután a Fidesz tavaly kilépett, hogy megelőzze az egyre valószínűbb kidobását. Jelenleg nyolc kormánynak van néppárti vezetője, de még az ő szavazataik sem lennének elegek hozzá, hogy blokkoljanak.
- Orbán Viktor olyan szövetségesei is kiestek a hatalomból, mint például Janez Janša szlovén miniszterelnök.
A kormány gyakorlatilag szinte csak az olasz jobbközép-szélsőjobboldali koalícióban bízhat, de
még ha az olaszok, valamint – a támogatásokról egyébként szintén a jogállamiság miatt az Európai Bizottsággal vitatkozó lengyelek – be is állnának a magyar kormány mellé, akkor sem tudnának összehozni egy blokkoló kisebbséget. Akkor sem, ha a visegrádiak csatlakoznának hozzájuk.
