November 19-ig kell a magyar kormánynak bemutatnia, hogyan teljesítette azokat az ígéreteit, amelyek garantálják az uniós források átlátható felhasználását, egyúttal megszüntetik a korrupciós kockázatokat. Erről a kormány az Európai Bizottsággal egyezett meg, a tagállamok pedig jóváhagyták. Amennyiben a bizottsági értékelés alapján az EU-s források továbbra is veszélyben vannak Magyarországon, akkor a javaslat értelmében 7,5 milliárd eurós forrás fagyasztanak be, a kohéziós alapokból, e
Az EP pártjai is számba vették, hogyan teljesítette a magyar kormány a vállalásait és lesújtó eredményre jutottak:
két intézkedésre mondták, hogy megfelelő, további hármat pedig már a gyakorlatba is átültetett a magyar kormány. Az összes többi azonban vagy nem elegendő és megfelelő az aggodalmak eloszlatására, vagy pedig egyszerűen nem telhetett még el annyi idő, hogy kiderüljön, a gyakorlatban is megvalósulnak-e a remélt célok
– írja az EUrologus.
Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn politikusa szerint Magyarország hirtelen elkezdett a jó irányba haladni, megtett néhány lépést, de a 17 vállalás elemzése alapján “nem juthatunk arra a következtetésre, hogy mindent helyreállították a jogállamiság védelme érdekében, de még a költségvetés védelmében sem”.
A politikus szerint csak a korrupciós kockázatokra összepontosított a Bizottság, holott ezt az értelmezést ki kellene bővíteni és más területeket is ide kellene vonni. Ehhez kapcsolódva Eider Gardiazabal Rubial, a szociáldemokraták spanyol képviselője megemlítette, hogy egy másik eljárásban, a helyreállítási alapokra vonatkozó pályázat értékelésekor már az európai szemeszter szempontjai is megjelennek.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság feltételként támaszthatja az országspecifikus ajánlások teljesítését, ide tartozik például az igazságügy függetlenségének helyreállítása.
Moritz Körner, az Megújuló Európa liberális frakció részéről kijelentette, hogy
Nem lehet olyan jogszabályok végrehajtásáról beszélni, amelyek még papíron is alig léteznek.
Szerinte azt a megoldást kell választani, hogy vissza kell tartani a pénzt, aztán majd ha a gyakorlat igazolja az ígéreteket, akkor lehet úgy dönteni, hogy felszabadítják a forrásokat. És megjegyezte azt is, hogy a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a személyes felelőssége merül fel, ha hagyja, hogy Magyarország a korrupció útján menjen tovább.
Daniel Freund, a zöldek német képviselője is utalt az igazságszolgáltatás helyzetére, mert szerinte a kormány az egész bírósági rendszert foglyul ejtette, és Orbán rokonai élvezhetik a büntetlenséget.
Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság nem ügyészség, nem rendelkezik a kellő hatáskörrel, megoldásként az Európai Ügyészséghez való csatlakozást említette. Freund beszélt arról is, hogy a Magyarország által vállaltak közül öt intézkedés monitoringja 2026 közepéig tart, ezekről nem lehet megmondani november 19-én, hogy működnek-e, és végrehajtották-e azokat.
A képviselők szerint ebben a helyzetben alkalmazni kell a pénzügyi szankciókat, és be kell fagyasztani a Magyarországot illető uniós források egy részét, vagyis az Európai Bizottság által javasolt 7,5 milliárd eurót, a kohéziós források egyharmadát. Azt is kijelentették, hogy
ha a jogállamisági eljárás úgy zárul le, hogy továbbra is fennmaradnak az aggályok, vagy azok egy része, akkor elképzelhetetlen, hogy a helyreállítási alapokból pénzhez jusson Magyarország. Ugyanis azokra a forrásokra is vonatkozik a jogállamisági mechanizmus.