Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak.
A német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket
– derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből.
A Portfolio szerint téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak – szintén minősített többséggel – a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
Éppen pár napja vétózott meg a magyar kormány egy újabb uniós javaslatot, ami emberi jogsértések kivizsgálását szorgalmazta volna az ENSZ által Oroszországban és tegnap még az orosz elnöki szóvivő is nyíltan hangot adott annak, hogy hálásak a magyar kormánynak
Részben ezekre is utalva Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszter azt mondta a Playbooknak:
Elég optimista vagyok annak kapcsán, hogy előrehaladást tudunk elérni a minősített többség szerinti szavazásról. Megvitatjuk, hogy mely területeken lehet ez lehetséges, különösen a közös külpolitikában és a biztonságpolitikában, amely területeken az Oroszországgal szembeni uniós fellépést rendszeresen „blokkolja egy tagállam”. Hozzátette: „azt gondolom, hogy ez nem kell, hogy megakadályozzon minket abban, hogy a jövőben felléphessünk.”
A miniszter azt vázolta, hogy a konkrét kérdésekben a szavazási szabályok apró, fokozatos módosítását szorgalmazná.
Létezik az uniós alapszerződésben egy olyan speciális klauzula (passerelle clauses) amely azt teszi lehetővé, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai témákban át lehessen térni a Tanácsban az egyhangúról a minősített többség szerinti szavazási módra anélkül, hogy ehhez alapszerződést kelljen módosítani. Így tehát egy-egy tagállam vétója nem tudná megakadályozni a közös döntéseket, mert elég lenne 15 tagállam egyhangú akarata, amelyek legalább az uniós összlakosság legalább 65%-át képviselik. Az egyetlen akadály: az ilyen szavazási módra való áttérést előtte minden tagállamnak egyhangúan kellene támogatnia, így tehát például Magyarországnak is, márpedig erősen kérdéses, hogy alapesetben miért menne bele ilyenbe a magyar kormány.
Most viszont speciális eset van, hiszen azzal, hogy az Európai Bizottság elébe menve a szeptember 22-i határidőnek, már szeptember 18-án vasárnap döntött a magyar jogállamiság ügyében javasolt szankcióról és továbbította azt az ÁÜT asztalára,
szorult helyzetbe került a magyar kormány, mert ahhoz, hogy az ÁÜT ne a rendes eljárás szerinti egy, hanem csak három hónapon belül döntsön a magyar pénzfelfüggesztési szankciókról, a nagy tagállamok jóindulatára mindenképpen szüksége van.
Márpedig most a Politico egy tanácsi anyagra hivatkozva azt írja, hogy a németek mellett a franciák, dánok, svédek, hollandok és az olaszok is támogatják az egyhangúságról a minősített többségre való áttérést, igaz mivel ez politikailag rendkívül érzékeny téma, még ők is inkább időt kérnek ennek végiggondolásához.
Az említett tanácsi anyag egyébként rögzíti, hogy
Több delegáció hajlandó fontolóra venni a passerelle klauzulák alkalmazását, különösen a szankciók, az emberi jogok vagy a közös biztonság- és védelempolitika esetében.
A fentiek afelé mutatnak, hogy a mai ÁÜT-ön inkább csak felméri a cseh soros elnökség azt, hogy mely tagállamok hogyan állnak az egyhangúról a minősített többségre való áttérés kérdéséhez, és milyen vörös vonalaik vannak, mely részterületeken.
Így a jövő havi ülésen lehet ez majd esetleg döntési pont, éppen akkor, amikor arról is döntenie kell az ÁÜT-nek, hogy a magyar jogállamisági eljárás ügyében a pénzek felfüggesztéséről szóló döntést elhalasszák-e decemberig,
tehát adjanak-e még két hónapnyi bizonyítási lehetőséget a magyar kormánynak az itthoni jogszabályok változtatásával, vagy sem. Ha már esetleg az októberi ÁÜT-ön döntenének a magyar felfüggesztési témában, akkor a bizottsági javaslat szerint nem a három operatív program 65%-os felfüggesztéséről kellene dönteni (ami 7,4 milliárd eurót érintene), hanem arról, hogy ezeket a programokat egyelőre ne is fogadják el, így 100%-os pénz blokkolás lenne (11,36 milliárd euró).