Orbán falnak mehet: Matolcsy jegybankja kimondta, hogy a megszorító csomag adói emelik az infláció

Kép forrása: MTI

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen módosított inflációs előrejelzésén a friss, júniusi Inflációs jelentésében: a fogyasztóiár-index 2022-ben éves átlagban 11,0–12,6 százalék között alakulhat. 2023-ban 6,8–9,2, míg 2024-ben 2,5–3,5 százalék lesz az éves átlagos infláció. Az infláció 2023 utolsó negyedévében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos a jegybanki célt.

A jelentéshez mellékelt legyezőábra szerint a fenti átlagok úgy jönnek ki, hogy az infláció valamikor 2022 őszén éri el a csúcspontját,

ekkor a legnagyobb valószínűség szerint 14 százalék körül lesz az áremelkedés üteme – de van rá esély, hogy a 16 százalékot is meghaladja.

Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az alapanyag- és energiaköltségek még emelkednek, de ezek drágulása várhatóan hamarosan megáll vagy legalábbis lelassul. Árcsökkenésre nem érdemes számítani, az árak várhatóan a kialakult magas szinten fognak stabilizálódni. A megemelkedett költségek beépülése a termelői árakba még folyamatban van, amazok pedig folyamatosan gyűrűznek be a fogyasztói árakba.

A jegybanki elemzés hangsúlyozza, hogy az infláció alakulását alapvetően befolyásolják a kormányzati árkorlátozó intézkedések és a bejelentett adóintézkedések (az orbáni megszorító csomagban bejelentette adóemelések és új adók). A kormány június 16-án bejelentette az alapvető élelmiszereken alkalmazott élelmiszerárstop és üzemanyagárakra bevezetett árplafon meghosszabbítását szeptember végéig. A jegybankban sem tudják, mi lesz október 1-e után, ezért azzal a technikai feltevéssel éltek, hogy az árplafont fokozatosan vezetik ki 2023 június végéig. Baksay Gergely hangsúlyozta, hogy technikai feltevésről van szó, fogalmuk sincs, mire készül a kormány.

Orbán adóemelései növelik az inflációt

A jegybank szerint az adóváltozások az infláció emelkedésének irányába hatnak, majd 2024 második negyedévétől teljes mértékben kifutnak. Az Orbán-kormány mintegy 900-1000 milliárd forint összegű adóbevételi intézkedést jelentett be a 2022-2023-as költségvetési évekre vonatkozólag, köztük az infláció szempontjából lényeges jövedékiadó-emeléseket, illetve népegészségügyi termékadó (NETA) emelését.

A jegybank becslése alapján összességében

ezek az intézkedések az idei évben 0,4 százalékponttal, míg jövőre 1,5 százalékponttal emelhetik az inflációt.

A kormány júniusi bejelentése alapján eltörölte az alkoholra vonatkozó népegészségügyi termékadót (NETA), ám ezzel egyidejűleg az alkoholok és dohány jövedéki adóját jelentősen megemelte. A két intézkedés eredőjeként az alkohol-dohány termékek inflációja, a korábbi jegybanki várakozásoknál magasabban, 13 százalék körül alakulhat az idei év hátralevő részében. A jövedékiadó-emelés több lépésben történik, így az adóváltozás inflációs hatása 2023 végén fut ki.

Biztosra vehető, hogy az egyes élelmiszer-termékekre bevezetett árstop áremelkedést generál más termékeknél, ahogy a kiskereskedők igyekszenek behozni a veszteségeiket. Az üzemanyagok árának hatósági eszközökkel való nyomottan tartása pedig jelentős zavarokat okoz a kis- és nagykereskedelemben, pluszkeresletet generál, mindez együtt ellátási nehézségeket von magával. Az adóemelések és új adók bevezetése közben növelik az inflációt.

loading...