Bokros Lajos az Élet és Irodalom hasábjain a Jelentéktelenné silányított ország című cikkében fejti ki a kormányüzenet hazugságait. Írásának részletét alább közöljük:
„Május legutolsó napján az úgynevezett Kormányzati Tájékoztatási Központ – kéretlenül – az alábbi üzenetet küldte millió állampolgárnak:
„A legutóbbi uniós csúcstalálkozón megvédtük a rezsicsökkentést. Megakadályoztuk azt a brüsszeli javaslatot, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon. A megállapodás alapján azok az országok, amelyek csővezetéken kapják az olajat, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják gazdálkodásukat.
Az Európai Unióban már így is az egekben vannak az energiaárak és magas az infláció. A szankciók miatt egész Európa egy világgazdasági válság szélén táncol. Ilyen körülmények között kibírhatatlan lett volna számunkra, ha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot. Ez felért volna egy magyar gazdaságra ledobott atombombával. Az eredeti brüsszeli csomag elfogadása 55-60 százalékkal növelte volna meg az üzemanyagok árát, amely más termékek árát is tovább emelte volna.
A magyar álláspont a kezdetektől fogva világos volt: elítéljük Oroszország katonai beavatkozását, segítő kezet nyújtunk az Ukrajnából érkező bajbajutottaknak, de továbbra sem engedhetjük meg, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát.”
Bokros Lajos: „Kilenc mondat – hét hazugság
1. Az EU sohasem támadta a rezsicsökkentést, így azt nem kellett megvédeni. Szélsőséges kivételektől eltekintve az unió nem avatkozik bele a tagállamok gazdaságpolitikájába, és a nemzeti függetlenség – ami ma még lényegében korlátlan állami szuverenitást tükröz – keretei között megengedi, hogy azok észszerűtlen, szakszerűtlen és felelőtlen gazdaságpolitikát folytassanak.
2. Az unió nem betiltotta az orosz olaj használatát, hanem szankcióval sújtotta. Határidőt szabott a tagállamoknak arra, hogy megfelelő átmeneti időszak után szabaduljanak meg attól az erkölcsi csapdától, hogy az orosz olaj behozatalával ők finanszírozzák az orosz önkényuralom imperialista háborúját Ukrajna ellen. A tengerparttal nem rendelkező országok mindössze hosszabb haladékot kaptak.
3. A rezsicsökkentést nem alapozza meg az orosz olaj alacsony ára, mert az orosz olajért rendszerint ugyanazt a világpiaci árat kell fizetni, mint a szabadpiacon. Noha az Ural márka jelen pillanatban némileg olcsóbb, mint a Brent típusú, de a különbség meglehetősen csekély, mert Oroszország szinte korlátlanul képes eladni olaját az erre mohón szomjazó Kínának, Indiának, Pakisztánnak stb.
4. Csehország és Szlovákia ugyanúgy a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül kapja ugyanazt az orosz olajat, aminek a költsége számukra nagyjából ugyanaz. Egyik országban sincs annyira ostoba kormány, hogy rezsicsökkentést vezetett volna be. A hazai rezsicsökkentés és az orosz olaj behozatala, illetve ára között semmiféle összefüggés nincs. A különbség az eltérő gazdaságpolitikából fakad.
5. A rezsicsökkentés és a benzinár rögzítése látszólag fékezi a névleges inflációt, de többletköltsége máshol halmozottan jelentkezik. Ordítóan káros intézkedés, mert (I.) pazarlásra ösztönöz, (II.) óriási veszteséget okoz az energiaszolgáltató vállalatoknak, amelyek (III.) ezért sokkal kevesebbet ruháznak be, (IV.) hatalmas támogatást igényel a költségvetésből, (V.) aminek fő haszonélvezői a jómódúak.
6. Európában a magasabb energiaárak ellenére alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon. Az MNB hivatalos adata szerint a hazai infláció májusban már 10,7 százalékra ugrott, míg az euróövezetben csak 8 százalék. Nálunk az inflációt tovább fokozza a forint értékvesztése. Ez belső ok, a rossz gazdaságpolitika következménye. Ki táncol önerejéből lendületesebben a válság szélén?
7. Az Orbán-kormány nem engedi, hogy a „magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát”. Fájdalom, ez részben nem a kormányon múlik, mert a szankciók miatt gyorsan átrendeződő keresleti és kínálati hatások nyomán felment mind az energia, mind pedig az élelmiszer világpiaci ára. A forint árfolyamának drámai csökkentésével, a belföldi árakat még tovább növelő rossz gazdaságpolitikájával a magyar kormány nem enyhíti, hanem kifejezetten növeli a válság terheit.”
Bokros Lajos írását teljes terjedelmében az Élet és Irodalom weboldalán olvashatják el.