Szerdán Oroszország leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat. Ha Magyarország nem segít Bulgáriának, akkor uniós kizárást kockáztatnak Orbánék – írja a Népszava. A magyar ellátást a bolgár helyzet alapvetően érinti: A tavaly október óta érvényes, új, 15 éves magyar-orosz gázvásárlási megállapodást ugyanis már nem Ukrajna, hanem jórészt Szerbia felől teljesíti Oroszország.
Szijjártó Péter a nyugtalanító hírek megjelenése után közleménnyel jelentkezett a Facebookon. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a döntés csak a Bulgáriának szánt szállítmányokra vonatkozik: a „tranzitot”, vagyis a rajtuk keresztül más államoknak szánt gázt át kell engedniük területükön.
A bolgár helyzet a magyar gázellátás jövője szempontjából tegnap mégsem mutatott megnyugtató képet. A Gazprom ugyanis közölte:
„ha úgy találják, hogy a bolgárok az orosz tilalom ellenére területükön „megcsapolják” a más államoknak szánt gázszállítmányokat, úgy teljesen elzárják a déli vezetékrendszert. Egy ilyen döntés elsősorban a nyomvonalon fekvő Szerbiát és Magyarországot érintene hátrányosan.”
A jövőbeni „lopásvád” ugyanakkor már csak azért is borítékolható, mert a bolgárok szerint április végéig már kifizették a gázt, amire valószínűleg igényt is tartanak. Kirill Petkov bolgár miniszterelnök a csapok elzárása után úgy fogalmazott: nem engednek a zsarolásnak, ezért felülvizsgálják valamennyi, Oroszországgal kötött gázszerződésüket, ami érinti a Szerbiába és Magyarországra irányuló szállításokat is.
Uniós kizárást kockáztatna Magyarország
Pletser Tamás orosz erőfitogtatásnak tartja az eseményeket, amit talán főképp az Ukrajnába irányuló német nehézfegyver-szállítmányok híre váltott ki. Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője Moszkva lépéseit teljesen észszerűtlennek tartja.
Eddig Európa napi egymilliárd dollárt fizetett az oroszoknak a gázukért és az olajukért, miközben a háború naponta körülbelül kétszer ennyibe kerül. Az Ukrajna elleni támadás kiváltotta nemzetközi ellenlépések miatt az orosz olaj iránti világkereslet is esik. Ráadásul a két nyersanyag kitermelése nem csökkenthető egyik napról a másikra: a bezáró kutak jövőbeni visszaállítása gyakorta nehézkes vagy egyenesen lehetetlen. Mivel Vlagyimir Putyin láthatólag észszerűtlenül viselkedik, az elemző szerint „benne lehet a pakliban” akár az európai orosz gázszállítások teljes leállítása is.
Míg Lengyelország talán tényleg képes lesz kiváltani az orosz gázellátást, addig Pletser Tamás szerint Bulgária csak az uniós segítségben reménykedhet. Jelen esetben ráadásul, elsősorban földrajzi elhelyezkedésünk és a gázvezetékek kiépítettsége miatt, télen jórészt éppen Magyarországra hárulna a balkáni állam kisegítése. Bár az Orbán-kormány lépése nem borítékolható,
az uniós energetikai szolidaritási szabályok az elemző szerint olyan erősek, hogy az érdemi segítségnyújtás elmulasztásával Magyarország akár egy uniós kizárást is kockáztatna.