Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori alelnöke, a DK EP-tanácsadója szerint közel a perc, amikortól már a kormánynak sem mindegy, milyen áron jut fejlesztési forráshoz – írja a Jelen.
A kormány azt kommunikálja, hogy nem gond, ha az EU-tól nem jön új támogatás, mert a nemzetközi pénzpiacon fel tud venni hiteleket. Ehhez képest Varga Mihály bejelentette, hogy elhalasztanak 350 milliárd forintnyi állami beruházást, ami nagyjából akkora összeg, amennyi előleget nem kapunk meg az EU-tól idén. (Sőt, szerda este újabb megszorításokról döntött a Fidesz.)
Magyarország esetében az EU még egyetlen, a 2021-2027-es időszakra szóló fejlesztési dokumentumot sem írt alá, sem a strukturális, sem a kohéziós, sem a helyreállítási alapokról szólót. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy
jelenleg csak a 2014-2020-as fejlesztési programok utolsó kifizetései érkeznek az országba. Az újakból még az előlegek sem folytak be. Az uniós támogatások évente a GDP körülbelül öt százalékát, a költségvetési kiadásoknak pedig 10 százalékát fedik le. Ennyi pénz hiányzik majd évente.
Az Orbán-kormány már májusban leadta a helyreállítási terveket, de a tárgyalások elakadtak, július óta nem történt semmi.
Az Európai Bizottság a helyreállítási pénzek kapcsán konkrét lépéseket vár a magyar kormánytól:
- meg kellene erősítenie a korrupció és a pénzügyi szabálytalanságok üldözéséért felelős intézményrendszert, beleértve az ügyészség munkáját,
- átláthatóvá kell tennie a közbeszerzéseket.
A gond az, hogy ezeket a területeket egy kicsit sem akarja átalakítani a magyar kormány. Orbánék harcolnak Brüsszellel és kötik az ebet a karóhoz, hogy a vádak és a követelések politikai jellegűek, igazságtalanok, kettős mércét tartalmaznak, ezért Magyarországnak nem kell teljesítenie azokat.
Az Európai Bizottság viszont konkrét jogszabályokra hivatkozik, és az Európai Parlament elsöprő többsége, sőt az európai közvélemény is velük ért egyet.