A szocialisták EP-képviselője megkérdezte az Európai Bizottság (EB) elnökét, hogy van-e összefüggés a homoszexualitás ábrázolását korlátozó magyar törvény és az EU helyreállítási alap magyarországi lehívhatóságának csúszása között. Ursula von der Leyen válasza szerint nincs összefüggés a két dolog között.
Az EU még tavaly fogadta el minden idők legnagyobb európai gazdaságélénkítő csomagját, az úgynevezett „újjáépítési és helyreállítási alapot” (RRF). Ebből 5800 milliárd forint járna Magyarországnak, részben kedvezményes hitel, részben vissza nem térítendő támogatás formájában.
A pénz lehívásához a tagállamoknak terveket kellett készíteniük, amelyeket előbb az Eb-nek, majd a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak kell jóváhagynia. A jóváhagyáskor azt vizsgálják, hogy a terv megfelel-e a 2020-ban meghatározott kritériumoknak, amelyekben a tagállamok miniszterelnökei lefektették, hogy mire lehet költeni a pénzből.
A magyar terv eredetileg a teljes összeg lehívásáról szólt, de Orbán Viktor tavasszal Brüsszelben lemondott az összeg 60 százalékáról azért, hogy kevesebb vita legyen a terv bizottsági elfogadásakor. Már akkor is az volt a bizottsági kifogás, hogy a tervben kevés szó van az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban szereplő, a magyar pénzosztás korrupciós kockázatait enyhíteni hivatott javaslatok érvényesítéséről. Ezért a magyar kormány a teljes hitelkeretről lemondott, és csak a 2800 milliárd forintnak megfelelő, vissza nem térítendő támogatás lehívására nyújtott be egy frissített tervet.
Számos ország tervét a Bizottság és a Tanács már jóváhagyta, azonban a magyar terv csonka változata is elakadt Brüsszelben. Így az Orbán-kormány még az előleghez sem férhetett hozzá, és részben ezért kényszerült a magyar állam piaci alapú nemzetközi hitelt felvenni a közelmúltban.
Szó sincs arról, amit Orbán állít
A magyar kormány a terv nyári elakadása óta azt állítja, hogy a „gyermekvédelmi törvénynek” nevezett jogszabály miatt nem hagyja jóvá a Bizottság a tervét. A törvény vitatott passzusa megtiltja a homoszexualitás ábrázolását 18 év alattiak előtt. Az Európai Bizottság szerint ez a tiltás túl általánosan szerepel a törvényben, sérti több gazdasági szereplő (például kiadók, tévécsatornák, hirdetők) piaci jogait, és ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormány ellen.
Ursula von der Leyen az Ujhelyinek küldött, és a képviselő által csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében így fogalmaz:
„Az úgynevezett „gyermekvédelmi törvénnyel” kapcsolatos jogi vita és a magyar helyreállítási terv értékelése két különböző és párhuzamosan alakuló eljárás. A Bizottság biztosítja Önt, hogy a magyar törvény nem befolyásolja a magyar tervet érintő intézkedéseinket.”
Vagyis a bizottsági elnök ezzel azt mondja, hogy szó sincs arról, amit Orbán állít.
A levélből az is kiderül, hogy továbbra is az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés a probléma a magyar tervvel, és utal arra is, hogy a korrupciós kockázatok magyarországi szűkítése az egyik fontos része ezeknek az ajánlásoknak, és a bizottsági kifogások elsősorban az európai adófizetők pénzének a védelmét szolgálják.