Hosszú évek óta súlyos konfliktusok terhelik az EU-s intézmények és két tagállam kapcsolatát: Magyarország és Lengyelország ellen is eljárás folyik a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetése miatt, és a két ország egyre autoriterebb berendezkedése nyomán merült fel, hogy feltételekhez kössék az EU-s támogatások kifizetését – emlékeztet a 444.
A viták sokszor igen élesek voltak eddig is, a legutóbbi tanácsülésen már két miniszterelnök is felvetette például Orbán Viktornak, hogy lépjen ki Magyarország a közösségből. A nagy vitáknak azonban sok pénzbe kerüli fejleménye nem volt még.
EDDIG.
Most először fordult elő, hogy az Európai Bizottság határozottan fellépett: visszatartják a Magyarországnak járó százmilliárdokat, mert nem elégedettek a pénz elköltésére leadott tervvel. Ugyanez a helyzet Lengyelországgal is.
Most úgy tűnik, mégis létezik egy határ, ami után készek gesztust tenni Varsóban és Budapesten is Brüsszelnek: amikor már nem pénzek megvonásával, hanem pénzbüntetés fizettetésével fenyegetik őket.
A magyar történet
Június elején jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy többé nem lehet civil szervezeteknek névtelenül pénzt adományozni. Két hét múlva a határozatot indoklás nélkül visszavonták.
A történet előzménye itt is egy EU Bírósága által hozott határozat. Az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást, mert Magyarországon megkülönböztető címke viselésére, és az adományozók neveinek nyilvánosságra hozatalára kötelezték a külföldről pénzt elfogadó civil szervezeteket. Itt sem született kompromisszum a kormány és a Bizottság között, úgyhogy az EU Bírósága elé került a magyar törvény, ahol 2020 júniusában kimondták, a jogszabály szembemegy az uniós joggal.
A magyar kormány nem csinált semmit, majdnem egy éven keresztül. A tétlenkedés után a 444 információi szerint a Bizottság megüzente, hogy az ítélet végre nem hajtása miatt újabb eljárás, és az ebből fakadó pénzbüntetés következik.
Idén májusban végül visszavonta a magyar parlament a a 2017-es törvényt, és ezzel úgy tűnt, hogy megoldódott az ügy. A pénzbüntetés élesítésére mozgósított brüsszeli erőfeszítéseket leállították. Aztán jött az újabb kör:
Június végén a magyar kormány úgy határozott, hogy nemcsak a külföldi adományozók neveit kell nyilvánosságra hozni, hanem minden adományozóét, sőt, a céges adományok esetében a tulajdonosokat kell megnevezni.
Ez szembement az eredeti törvény ügyében hozott EU-s bírósági ítélettel, mert abban többek között az is szerepelt, hogy a személyes adatok védelmét indokolatlanul korlátozta a külföldi magánszemélyek adományainak listázása. Ugyanez a magyar adományozókra is vonatkozik, jött a figyelmeztetés állítólag Brüsszelből, ahol a 444 nem hivatalos információi szerint
újra elővették a pénzbüntetés kivetését előkészítő papírokat a magyar kormányrendelet megjelenése nyomán. Sok jel szerint ez a fenyegetés komolyan számíthatott, amikor a magyar kormány másodszorra is visszavonta az adományokról szóló szabályozást.
Újabb nagy csata vár Orbánra, amit nem tud megnyerni
Hasonlóan a lengyel példához, akkor lépett hátra a magyar kormány, amikor a pénzbüntetés már közvetlen fenyegetéssé vált. A következő nagy ütközet mindkét kormány részéről az újjáépítési alapból (RRF) járó pénzek lehívása lesz, amihez egyezségre kell jutniuk az Európai Bizottsággal.
Ez szintén nem lesz egyszerű feladat Orbánnak, hiszen Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos kijelentette:
Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.
Úgy néz ki, az Orbán-kormány éppen a 2022-es választások előtt marad százmilliárdos európai uniós kifizetések nélkül.