Amíg kevesen haltak meg a járványban, addig a kormány a járvány elleni védekezés sikerét a halálozások arányában mérte. Amikor sokan haltak meg, akkor az orvosok és az ápolók lettek a felelősek. De valójában korábban is jóval többen haltak meg, mint ahogy tavaly tudtuk – írja friss anyagában a Szabad Európa.
„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”
– mondta Orbán Viktor tavaly szeptember 4-én. Egy héttel később még mindig azt mondta, hogy „a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni”.
Amikor decemberre súlyosbodtak a halálozási számok, onnantól pedig már nem a halálozási mutatóban mértük a védekezés sikerét, az egészségügyi dolgozókra hárította Orbán Viktor a felelősséget.
Decemberben a parlamentben Orbán már azt is képes volt kijelenteni, hogy a járvány súlyosbodása miatt a
„a kormányt semmilyen felelősség nem terheli.”
Januártól csökkentek a népességarányos halálozási adatok Magyarországon, így újra a halálozási számok lettek a legfontosabbak.
„Nem ízléses a halálozások kapcsán megszólalni, és valóban a halálozás a legfontosabb …. Az Eurostat adatai alapján 9 százalékos többlethalálozás volt tavaly, de több európai országban bőven 10 százalék felett volt ez az adat”
– érvelt újra ezzel Orbán Viktor például február közepén.
Visszamenőleg nőnek a számok
A Szabad Európa szerint, kizárólag a koronavírus miatt halálozásokat követni önmagában félrevezető lehet. Az országok különbözőképpen mérik ezt, van, ahol rengeteget tesztelnek, és például a halálozás után is ki akarják deríteni, hogy ki halt bele a járványba.
Magyarország nem ezek közé tartozik:
kifejezetten kevés tesztet végeznek itthon, ezeknek pedig mostanában már a negyede pozitív. Emellett például alig boncolnak covidosokat, és jellemzően az otthon meghaltak sem fognak bekerülni a járvány halottjai közé.
A szabad Európának egy körzeti orvos ezt úgy magyarázta, hogy
„Covidos beteg nem halhat meg otthon, hiszen akkor miért nem utaltam be? Így Covidot semmilyen körzeti orvos nem ír be a halál okaként a jegyzőkönyvbe, ahogy vakbélgyulladásban sem halhat meg senki otthon”.
Éppen ezért szokták a legtöbb országban inkább azt a mutatót nézni, hogy egy átlagos évhez képest mennyivel több ember halt meg összesen.
Itt viszont az az érdekes, hogy a korábbi számaink is változnak:
pontosabban lényegesen több valódi megtörtént halálesetet jelentett a KSH, mint azt korábban tudhattuk. A tavaly novemberi halálozásokat azóta ugyanis többször módosította felfelé a KSH.
A 46. hétről, azaz a november 9-15. közöttiről először azt közölte a KSH, hogy 3642 ember halt meg összesen az országban. Aztán januárra kiderült, hogy 3829 áldozat a pontosabb szám. Jelenleg viszont már úgy tudjuk, hogy 3956 fő halt meg azon a héten.
Vagy épp a november 30-tól december 6-ig tartó 49. héten összesen 3764 halálozást jelentettek az országban. Januárra ez 4054 lett, jelenleg pedig 4149 főnél járunk, ami a legmagasabb szám az elmúlt 6 év közzétett adatai alapján. Ez több mint 10 százalékos növekedés, 385 újabb haláleset került még a statisztikába a későbbi frissítésekkor.
A KSH késlekedésének nyitja az adminisztrációs rendszerünkben van. Egy több mint százezres, kórházakkal, klinikákkal rendelkező város jegyzője szerint míg korábban 100, januárban havonta 200 fölött volt a kiállítandó halotti anyakönyvek száma.
“Még a decemberi ügyek sincsenek lezárva, 2-3 hetes késés van”
– mondta a Szabad Európának év elején. Így a KSH adatközlése is módosul utólag.
A fentiek alapján valószínű, hogy hiába produkál minden eddiginél rosszabb járványadatokat az ország, a mostani halálozási adataink is érdemben módosulni fognak még, és csak 3-4 hónap múlva derülnek majd ki véglegesen.