Hosszú és kemény vita után, szinte az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás Norvégia és Magyarország között az Európai Gazdasági Térség országai és a Norvég Alapok felhasználásáról – jelentette be a budapesti norvég nagykövetség.
A támogatási programnak Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje, a pénzekből eddig azért nem érkezett egy fillér sem, mert a magyar kormány háborút indított a civilek ellen:
Orbánék azt akarták elérni, hogy beleszólásuk legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, a támogatók azonban hallani sem akartak ilyenről. A támogatási összeg 214,6 millió euró, ami több mint 80 milliárd forintot jelent.
A közlemény szerint a most született megállapodások független pénzforrásokat biztosítanak a civil szervezetek részére és az előző időszaknál nagyobb összeggel támogatják a klímavédelmi és energetikai kezdeményezéseket, az üzleti fejlesztéseket és innovációt, továbbá jelentős támogatást biztosítanak helyi és regionális fejlesztésekre, valamint a roma lakosság társadalmi integrációjára.
A norvégok feltételként szabták, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról egy független alapkezelő döntsön, az erről szóló megegyezés pedig alapfeltétele annak, hogy kifizessék a pénzeket. Az együttműködési megállapodások hivatkoznak a EU költségvetési megállapodásába belefoglalt jogállamisági rendeletre is.
A külön eljárásrend ráadásul az EGT és a Norvég Alapok valamennyi támogatási forrásának folyósítására vonatkozik, nem csupán a civil szervezeteknek járóra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen program sem kezdődhet el, amíg nincs egyezség a civil támogatások alapkezelőjéről.
„Számunkra különösen fontos, hogy legyenek a civil szervezetek részére hozzáférhető források, és ezek kezelése a magyar hatóságoktól függetlenül történjen”
– mondta Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter, aki azt is elismerte, hogy nehéz és hosszan tartó tárgyalásokat folytattak Magyarországgal.