Az operatív törzs szombati sajtótájékoztatóján többször is előkerült az egészségügyben dolgozók adatszolgáltatásának kérdése a nyilvánosság felé.
Egy esztergomi lap például arról kérdezte egy helyi háziorvos posztja alapján Müller Cecíliát, hogy igaz-e, hogy meghalt egy esztergomi koronavírus-fertőzött.
Müller erre teljesen kitérő, általános választ adott, és először azt mondta, hogy:
„Én tisztelettel kérem az egészségügyi dolgozókat, hogy érzékeny egészségügyi adatokat ne tegyenek közzé”.
Majd egy másik kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos azt mondta, hogy Magyarországon online adatközlő rendszer működik, az összesítés, amit a koronavirus.gov.hu oldalon láthatunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ ellenőrzött adatait közli. Müller Cecília szerint ezt leszámítva
„minden más adatszolgáltatás felesleges, sőt olykor káros is lehet, hiszen nem valós adatokon nyugszik ezeknek egy része”.
A 444 azt írja, hogy a helyzetet az is nehezíti, hogy az operatív törzs sajnos nem túl közlékeny, a betegek és halottak nemét és életkorát sem igazán közlik, holott a világ legtöbb országában ezek az adatok nyilvánosak a jobb ellenőrizhetőség érdekében, ahogyan a betegek területi eloszlása is.
A területi adatokról szintén több alkalommal kérdezte Müller Cecíliát a sajtó, de ő azt mondta, nincs értelme területi bontásban közölni a fertőzöttekről adatokat, legyen elég annyi, hogy már minden magyar megyében van beteg.
Nem hallottunk még olyan eseményről a történelemben, ahol az információk eltitkolása a lakosság elől eredményre vezetett volna. Úgy tűnik, Müller Cecília, ahogy a határzárról szóló döntését is egyedül hozta meg, úgy fog történelmet is írni.