Egészen elképesztő információk derültek ki Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének interjújából, amit a Népszavának adott.
A vezető elmondta a napilapnak, hogy munkatársaik legfeljebb azt tudják ellenőrizni, hogy az aláírásokat hiteles, az NVI által kiadott ajánlóíven adták-e le, illetve hogy a papíron szereplő ajánlók valóban az adott választókörben élő szavazópolgárok. Azt, hogy tényleg ők maguk írták-e alá a papírt, vagy csak valaki átmásolta az adataikat, már nem áll módjukban ellenőrizni.
„Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek sincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja” – nyilatkozta Gáva.
A másik probléma, amivel szemben teljesen tehetetlen (vagy alkalmatlan?) az NVI, az a határon túli választók névjegyzékében szereplők ellenőrzése. Mivel az NVI más országok népességnyilvántartására nem lát rá, így az, aki egyszer regisztrálta magát a határon túliak névjegyzékébe, az tíz évig szerepelni is fog rajta.
Vagyis kiküldik neki a választási iratokat még akkor is, ha időközben meghalt.
Ezeket az iratokat pedig tulajdonképpen bárki felhasználhatja, hogy az elhalálozott nevében szavazzon.
„A már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben, és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be” – tette hozzá az elnökhelyettes. Arról nem beszélt, hogy vajon hány halott tett eddig bejelentést a saját elhalálozásáról…
A Gáva-interjúból világosan látszik, hogy mostanra már a kormány a látszatát sem akarja fenntartani annak, hogy egy tiszta, átlátható választási rendszert képes működtetni. Simán lehet csalni, akik pedig kompetensek lennének mindezt ellenőrizni, tehetetlenek ellene…