Janisch Attila Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes művész szókimondó, ám annál borúlátóbb publicisztikát tett közzé a Magyar Narancsban.
„A tehetségtelenek, az ámokfutók, a kisebbrendűségi komplexusokban vergődők szabad világa ez” – kezdi írását Janisch. A rendező Magyarország jövőképét festi le a jelenlegi közéleti történéseket figyelembe véve.
Idézünk néhány fontos részt a publicisztikából.
„Ha lenne még, aki azt hinné, hogy nem nagy a baj, akkor neki csak annyit, hogy mindössze hét hónap telt el a választások óta, amikor Orbán kihirdette az elkövetkező négy év programját: a teljes letámadást, az ellenzék és a kollaboráns hívek teljes megsemmisítését. És a folyamat beindult”
„Talán már nincs messze az ellenségnek kikiáltott, napi rutinnal nyilvánosan megvádolt emberek bebörtönzése, olyanoké, akiknek semmi más vétkük nincs, csupán annyi, hogy nem fogadják el Orbán egyeduralmát.”
„A tehetségtelenek, az ámokfutók, a kisebbrendűségi komplexusokban vergődők szabad világa ez, ahol végre nem kell tartaniuk az igazi vetélytárstól, a tehetségtől, amiként az ámokfutóknak sem kell tartaniuk a józan ész képviselőitől. Mindeközben a gazemberek (e világ szervező, irányítói, uralkodói) gátlástalanul és törvényesítetten rabolnak mindent, ami elrabolható. Ez Magyarország útja 2018-ban. S ez még csak az út fele. A most következő, egyre meredekebb lejtő juttat végül mindannyiunkat az éjszaka mélyére, amelynek sötétje hosszú időre fog elnyelni minden fényt, amely a józan ész jelenlétét jelezhetné”
Egyre több művész meri felvállalni nyíltan a véleményét az orbáni önkénnyel szemben. Ennek több oka is lehet:
- Aki nem simul teljesen a NER-hez, annak akkor sincsenek lehetőségei a boldoguláshoz, ha próbál független maradni.
- Az értelmiségi réteg azon része, amely jobboldali érzelmű, de nem Orbán kegyeltje, nem tűri csendben, ami az országban folyik.
Eljön majd az idő, amikor mindenki felemeli a szavát. A kérdés csak az, hogy mennyi mindennek kell még történnie ehhez…