Átlagos vagy annál alacsonyabb fizetésed van? Akkor bizony beletartozol abba a körbe, amelyből nagyon nehéz egyedül kitörni az albérletpiacon, hiszen egyedül aligha van esélyed lakásbérlésre. Mit tehetsz hát, főleg ha sürget az idő, hiszen kezdődik az egyetem, vagy éppen a gyermeked fog felköltözni a fővárosba, de még nem derült ki, hogy hova?
Mennyit kell fizetni ma egy albérletért? Az átlagos magyar keresetek mekkora hányadát emészti fel egy albérlet Budapesten, Szegeden és Miskolcon? Mire jó a közjegyző által hitelesített szerződéskötés? Mi az albérlők ördögi köre, és hogyan lehet beleesni? Ezekről beszélgetett az Azonnali Balogh Lászlóval, az ingatlan.com szakértőjével.
„Egy átlagos, százhúsz négyzetméter alatti ingatlanért százharminc-százötvenezer forintot is elkérnek havonta a budapesti bérbeadók.” Ezt Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője mondta az Azonnalinak. Nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy ezt magunk is lássuk.
Az Azonnali kérdésére Balogh elmondta, hogy a jövedelmi helyzetet tekintve két társadalmi csoport keresi jellemzően az albérleteket: az átlagosnál többet és az átlagosnál kevesebbet keresők.
Az előbbiek motivációja a rugalmasság. Könnyen elképzelhető, hogy fél vagy egy év múlva teljesen más városban, akár országban fognak dolgozni, így nem éri meg nekik saját ingatlanba fektetni, holott lenne rá forrásuk. Az utóbbiak pedig jellemzően fiatal egyetemisták vagy pályakezdők, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal és nincs is kellő megtakarításuk lakásba fektetni, így csupán az albérlet jelent számukra opciót. Az ő helyzetüket több tényező is nehezíti.
Egyrészt, mivel a bérbeadók főszabály szerint a beköltözéshez egyhavi lakbért és kéthavi kauciót szoktak kérni, így pusztán a költözéshez szükséges költség elérheti a félmillió forintot is. Ezt ez a társadalmi csoport csak nehezen tudja kigazdálkodni.
Mit lehet tenni? Mi a megoldás? Az Azonnali többféle lehetőséget vázol fel, amelyekről lehet, hogy nem is tudtál!