
Kedves Viktor!
Én már készülődöm. Valószínűleg ez az utolsó cikk, amit ma megírok, mielőtt elindulok a Fővám téri ellenzéki megemlékezésre. Azt olvastam az interneten, hogy egyesek arra buzdítják ismerőseiket, hogy aki nem fideszes, ne tűzzön ki kokárdát. Olyan emberek mondják ezt, akiknek elegük van belőled. Én mégsem gondolom ezt jó ötletnek.
Egyrészről, mert kisajátítottál mindent, ami a demokratikus intézményrendszerünket összetartja, elfoglaltad a legfontosabb bástyákat, de nem uralhatod a Nemzetünket és az ehhez tartozó szimbólumainkat. Aki ezek megtagadására buzdít, mélyen már elfogadta, hogy te valami nagy, a hazánkat is maga alá gyűrő hatalmasság vagy. Én ezt nem vagyok hajlandó elkönyvelni, sőt, határozottan hiszek abban, hogy aki ekkora látszólagos hatalomra tesz szert, az el is veszítheti azt, méghozzá attól a néptől, amelyik ráruházta.
Ha a magyarok miniszterelnöke vagy, tiszteled is a néped, tisztában vagy a képességeivel és ismered a történelmet. A bűvös 1848 és a 18.4.8 csak egy véletlennek tűnhet, de a lelkületünket nézve egyáltalán nem az. Mindig is eltűrtünk mindenféle fölénk tornyosuló nagyurat, de aztán úgy pattant el a húr, olyan spontán, ahogy arra senki nem számított.
Mi lesz veled ma? Mi történik, ha az összecsődített idegen országokból álló békemeneted kudarcba fullad, és te magad is meglátod, hogy többen lesznek kint a Fővám téri eseményen? Nyilván ezt a számot a holdudvarodban álló média kozmetikázni fogja, de nem az lesz a lényeg, hanem hogy te magad tudni fogod. Az viszont elülteti benned a félelmet az eddig lenézett magyarságtól.
Újságíróként úgy érzem, a sajtószabadság ünnepén nem mint tudósító kell részt vennem a megemlékezésen, hanem mint állampolgár, aki véleményt akar kifejezni. A független újságírás abban az országban működik, ahol a közmédia a köz szolgálatában üzemel, és ahol a kormány nagyvállalkozói nem vásárolják meg az objektív újságokat, online felületeket. Éppen ezért gondolom etikusnak, hogy felvállalom a véleményem, és én magam is ellened fogok kiáltani a Fővám téren.
A pesti albimban szerintem nincs kokárdám, de ki fogok tűzni egyet. Ha más nem, kérek valakitől a tömegben, mert leszünk ott annyian, hogy mindenkinek jusson. Nem fogom hagyni, hogy magadnak akard annak a nemzetnek a szimbólumát, amelyiken hatalmaskodni akarsz és amelyik el fog takarítani téged.
Méltóságteljes megemlékezést kívánok neked és lengyel barátaidnak!
Üdvözlettel,
Jabronka Richárd
főszerkesztő, Ellenszél.hu