Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a szociális demokráciával kapcsolatos vízióit mostanra konkrétumokká változtatta. Sőt, olyasmit tett, amire eddig egyik párt vagy pártszövetség esetében sem volt példa: a legfőbb területek mögé miniszterjelölteket rendelt, hogy szakértői elképzelésekkel vágjanak neki a kormányzásnak, valamint megmutassák: van élet Orbán után, létezik kormányzóképes ellenzéki csapat Magyarországon!
Az embereket szolgává tevő uralkodás helyett, az embereket szolgáló kormányzást ígért Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, amikor vasárnap Budapesten bemutatta leendő szakértői kormányának tagjait.
Mint mondta, olyan, világos értékrenddel bíró, de pártoktól független személyeket választott a csapatba, akik már sokat tettek az országért saját szakterületükön. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a hódmezővásárhelyi választás eredménye megmutatta, az emberek mást akarnak, és nemet mondtak az elmúlt nyolc év politikájára, ugyanis a Fidesz Lázár János városában labdába sem rúghatott. A választók felébredtek, és tudták: ha van megfelelő alternatíva, leváltható a Fidesz, és érdemes elmenni szavazni.
Az alternatíva: Karácsony Gergely és csapata
Karácsony az egyetlen, aki a kormányzóképességét konkrétumokkal is bizonyítani tudja. Az alábbi árnyékkormány-tagokat mutatta be a miniszterelnök-jelölt:
- Komáromi Zoltán: egészségügy
- Daróczi Gábor: oktatás
- Hegyesiné Orsós Éva: szociális ügyek
- Mellár Tamás: pénzügyi terület
- Andor László: foglalkoztatásügy
- Ámon Ada: környezetügy
- Wittinghoff Tamás: önkormányzati ügyek
Karácsony Gergely megjegyezte: a most bemutatott miniszterjelöltek tervezett kormánya mintegy felét teszik ki, a többi helyet a kormányát támogató pártok szakpolitikusainak tartja fenn.
Mint mondta, korábban sokan vélték úgy, hogy nincs olyan erő, amelyik leválthatná a Fideszt, de reményei szerint „a mai naptól kezdve mindenki számára világos lesz, hogy Magyarországon a kormánynak csak alternatívája van”.
„A mi szövetségünk valóban készen áll arra, hogy ne csak nemet mondjon az Orbán-rendszerre, hanem igent mondjon egy másfajta társadalom, másfajta gazdaság, másfajta politika, másfajta ország felépítésére”, „amely valóban mindannyiunk közös otthona lehet” – fogalmazott.
Karácsony Gergely kimondta a legfontosabb mondatot, ami magabiztosságról árulkodik
Az szerintem már nem kérdés, hogy Orbán megy – az a kérdés, hogy mi jön utána – fogalmazott a miniszterelnök-jelölt, nem pártos, a szó valódi értelmében vett nemzeti kormányzást, a hibák kijavítását, az elmúlt nyolc év elvesztett esélyeinek visszaszerzését ígérve választási győzelmük esetére.
Mit ígér a leendő kormány?
Karácsony Gergelyék a szociális demokráciáról alkotott elképzelésüket 10 pontban foglalták össze
Ebben szerepel többek között a közpénzből szerzett fideszes magánvagyonok visszavétele, az EU-s pénzek kiosztása, de nem a fideszes elitnek, hanem az embereknek.
A 13. havi nyugdíj visszaállítását is célkitűzésének tartja a Karácsony-kormány, ahogy a 100 ezer forint alatti nyugdíjak megemelését is.
A kormányfő-jelölt által „a nemzet háziorvosaként” bemutatott Komáromi Zoltán arról beszélt a leendő kormányt bemutató eseményen, hogy visszaállítják az egészségügy működőképességét a háziorvosi ellátástól, a sürgősségi ellátáson át a kórházakig. Megállítják a szakemberek elvándorlását, nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülésben részesítik őket. Miközben a fiatal szakemberek itthon tartása érdekében felszámolják a hálapénzt.
Daróczi Gábor szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatokból látható, mekkora a baj az oktatásüggyel, fő feladatai között a demokrácia alapjainak újraépítését nevezte, gondolat- és lelkiismeret-szabadságot, valamint igazságosságot és egyenlőséget ígérve szakterületén.
Hangsúlyozta: az oktatásnak segítenie kell, hogy csökkenjen a társadalom szétszakítottsága, a GDP hat százalékára kell emelni az oktatásra fordított összeget; ingyenes első diplomát ígért, valamint azt, hogy adójóváírás formájában visszakapják befizetett pénzüket az öt éve indított Diákhitel2-t már részben törlesztők.
Szólt arról is, hogy pozitív és világos üzenetet kell küldeni a romáknak, „évente egy kisebb stadion árát” fordítva ösztöndíjprogramjaikra.
Hegyesiné Orsós Éva a társadalom integrációjának fontosságáról szólva azt emelte ki, hogy az utóbbi években drasztikus változások álltak be a társadalmi csoportok között, elsősorban a gazdagabbak javára; példaként említette, hogy míg az első Orbán-kormány idején 15 százalék volt a bérkülönbség a legjobban teljesítő megye és a sereghajtó között, addig mostanra 54 százalékra ugrott ez a mutató. Mint mondta, a helyzet javításához változtatni kell az erő- és jövedelemforrások elosztásán.
Mellár Tamás ez utóbbi eszközeként az adórendszer átalakítását említette, a túlsúlyba került fogyasztási típusúak helyett a társasági adóra helyezve a hangsúlyt.
Céljai között az átlátható, az aktualitás érdekében ismét ősszel elfogadott, kormányrendeletek helyett csak pótköltségvetéssel módosítható büdzsét, a maastrichti kritériumok teljesítését, a GDP-arányos államadóság csökkentését, az olyan „alternatív elosztási csatornák”, mint a tao-kedvezmények vagy a jegybanki alapítványok pénzeinek megszüntetését említette.
Mellár Tamás szerint a minimálbér esetében nulla vagy ahhoz közeli személyi jövedelemadó-szintre van szükség, az átlagfizetés esetében a mostanira, a magas jövedelmeknél viszont magasabbra.
Andor László egy szociális párbeszéd útján kialakított Munka törvénykönyvét nevezte kiindulópontnak, hozzátéve, ennek egyszerre kell szolgálnia a rugalmasságot, a tisztességes munkakörülményeket, valamint az egyéni és kollektív jogokat, ezt pedig egy korszerű nemzeti foglalkoztatási szolgálat felállítása követné.
A közmunka dominanciájának megszüntetéséről szólva kijelentette: a résztvevők kétharmada „valamilyen más, értelmes formában” kaphatna munkát, ugyanakkor aki közfoglalkoztatott marad, arra a jövőben minden foglalkoztatási szabályt, benne a minimálbért is, alkalmazni kell. Mint mondta: „Napi nyolcórányi munkának elégnek kell lennie a tisztes megélhetéshez mindenki esetében.”
Szólt arról is: megdupláznák a munkanélküli-segély példátlanul alacsony időtartamát, külön figyelmet fordítanának az át- és továbbképzésre, valamin a 25 év alattiak munkaerő-piaci támogatására.
Ámon Ada, leendő környezetügyi miniszter első kormányzati lépéseik között említette a veszélyes, drága és orosz függőséggel járó paksi reaktorbővítés felfüggesztését, hangsúlyozva, hogy ehelyett modern, fenntartható, kipróbált, jól működő megoldásokat vezetnének be, példaként a szélenergiát említve. Mint mondta: „Mindenkinek jár a tiszta víz, a tiszta levegő és a tiszta energia”.
Wittinghoff Tamás szerint miközben a rendszerváltás legfontosabb ígérete az olt, hogy az egyének és a közösségek beleszólást kapnak az őt érintő ügyekbe, „amit ma Magyarországon látunk, az éppenséggel ennek az ellenkezője”, ezért „normális alkotmányban” garantált önkormányzatiságra van szükség, arra, hogy „ne távoli minisztériumukban ötleteljenek, hanem a kistelepülések és városok lakói maguk dönthessenek az életükről”
Karácsony Gergely mára a legnépszerűbb politikussá vált Magyarországon, de nemcsak a személye az, ami a választókat meggyőzheti arról, hogy Orbán Viktor látszólag stabil bástyáját ő tudja lerombolni, hanem a körülötte lévő szakemberek is, akik látva az alternatívát, teljes erőbedobással segítik a kampányt, és részesei lesznek a következő kormány munkájának.