
Már néhány napja szemeztem a polcomon sorakozó chili-készítményekkel, amiket a Sárréti Chilifarm termelőitől szereztem be, de ma jött el a lélektani ideje annak, hogy meg is kóstoljam őket. Nem tagadom, féltem tőlük, bár akik ismernek, tudják, hogy szeretem és jól is bírom a csípős ízeket. (Abba most ne menjünk bele, hogy a csípős tulajdonképpen nem is íz.) Ennek ellenére mégis féltem, hogy elgyengülök, hiszen míg a magyar „erős” paprikák a csípősséget mérő, úgynevezett Scoville-skálán körülbelül 1500-2500-as értéket képviselnek, addig a Sárréti Chilifarm által is termesztett „carolina reaper” a könnygázzal vetekedik és 1 569 300 – 2 200 000 körüli értéken mérik. Bátorságom megingása tehát annak a rossz szokásomnak tudható be főként, hogy általában nem szoktam könnygázt reggelizni.
Mostanáig!
A Sárréti chili ugyanis nem megölni és kivégezni akar, majd hamvaimat paprikaporba keverni, hanem bebizonyítani, hogy a chili, legyen bármennyire is erős, gasztronómiai csodává, valóban ízletes készítményekké varázsolható. Teszteltem őket.

A felhozatal
Legelőször úgy gondoltam, talán érdemes lehet megnyalni ezeket a szószokat, esszenciákat, hogy felmérjük, mivel állunk szemben, ezért egy chilitripre vittem magam, gondosan előkészítettem a kellékeket, hogy aztán jól bechilizzek, és egyesüljek az univerzummal.
A cuccok:
- TRABBQ, vagyis a nemzetközi díjat nyert barbecue szósz.
- Stevie Shóder | Kiwi&Chili szósz (mégis kinek jut eszébe kiwivel vegyíteni a chilit??? (A sárrétieknek, és milyen jól tették…)
- Levendurva – oké, a kiwi még úgy ahogy érthető, de a levendula hogy jött?
- Mangó NO. 5 | Chili szósz – az édes rémlény
- Csak Norris – ahogy a nevében, ebben is minden benne van.
- Fire in the hole – kis üvegben gigantikus erő (az Erős Pistával szemben ebben tényleg!)
- Carolina Reaktor – ha nagyon szépíteni akarnék, akkor azt mondanám, hogy ez egy erősebb szemcsepp, de egyezzünk meg abban, hogy a világ legerősebb paprikájából készült, és ez a chilidrogok legeslegje.
- TökGojÓ | Chilis-csokis tökmag
- Ütök – szintén chilis tökmag
A cuccok felütve az alábbiakkal: nem csípős kaliforniai paprika, vajas kenyér, spenótos táska.
Mindenből egy kicsit a tányér szélére alapon kezdtem meg az utazást. A spenótos táskát kiemelten fontosnak tartottam a teszteléshez, mivel ha a Sárréti Chilifarm kiwiwel meg mangóval operál, én bizony spenótos péksütivel fogok! A paprika pedig szinte csak díszítőelem, hogy úgy nézzen ki a kóstolótál, mint egy unortodox széder-vacsora. (Valójában pedig mert az volt itthon.)
A teszt
Ahogy nekikezdtem, próbáltam az „enyhébbtől” az erősebbig haladni. Kezdem talán a mangós szósszal, ami csípősen édes örömöt ad. A kóstolást követő isteni ízeket egy váratlan támadással a könnyeinket is kihozza, ugyanis előbb érvényesül az ízvilág, mint a kapszaicin. Nagyon finom és méltán merem kijelenteni, hogy nem ettem még ehhez foghatót.
A Levendurva egy másik világba vitt át. Nem tudtam elképzelni, hogy ilyen intenzíven érezhető a levendula íze egy szószban, pláne nem, ha az a chilin alapszik. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem szokványos ízvilág. Minden bizonnyal senki nem tapasztalt még ilyet. Lágyan visz el magával, de intenzíven járja át a nyelvet, és a torkot sem kíméli. Azt mondanám, hogy ezek után megértem, miért űzi el a levendula a molyokat…
Alig vártam, hogy megízlelhessem a nemzetközi díjat nyert barbecue szószt, amit a sárrétiek találtak ki. Azt kell mondanom, hogy ez a legízletesebb, pontosan szuperül eltalált aromával bíró szósz, amit ebben a kategóriában valaha is ettem (ebből van a legkevesebb, már csak fél üvegem maradt, nagyon kapós volt), és egyben a legcsípősebb is.
A Stevie Shóder egy meglepően ütős cucc. Kiwire számítottam, nagyobb merítést engedtem meg magamnak, de brutálisan erős szósszal találtam szembe magam. Az íz itt is hangsúlyos, azonban határozottan a csípősség dominál, amivel nincs semmi baj, sőt… Ennek ellenére kiwiszörpnek nem engedném fel szódával, max ha nagyon ki akarok tolni valakivel.

Gyerekkoromban valahogy úgy emlékeztem az Erős Pista ízére, ahogy azt a Fire in the hole nevű sárrétis chiliből megtapasztaltam. Ez a kép azonban mostanra már nem él bennem, ugyanis azóta tudom, hogy az Erős Pista nem erős, hanem sós, a Haragos Pista (a 4-szer erősebb verzió) pedig közel sem olyan jóízű, mint a mostani tesztalanyunk. Az egyik kedvencem lett.
Néhány tucat papírzsebkendőt már elhasználtam, mire eljutottam a Csak Norrisig. Ebben aztán tényleg minden van, többek között carolina reaper is. Érezhető is. Brutál kemény, „tényleg csak egy kicsit tegyél bele, Béla, mert k.va erős” típusú szósz. Az íze, ahogy a benne lévő összetevők is, nagyon vegyes. Annak ajánlanám, aki villogni szeretne a vendégek előtt, hogy neki aztán tényleg van valami nagyon csípőse itthon.

A Carolina Reaktornak már a kiszerelése is ijesztő. Csepegtetős üvegcse, benne valami olyasmivel, amit én személy szerint fegyvertartási engedélyhez kötnék. A tányér legszélén látható icipici cseppről beszélünk. (Később ezt gombapaprikásban és kínai zacskós levesben is felhasználtam) hihetetlen élményt tud adni. Kielégíti azt a vágyad, amit mindig is éreztél: neked a legcsípősebb kell!
Miután túléltem a szeánszot, magamhoz vettem a rágcsálnivalókat. Soha többé nem akarok wasabis Chio chipset meg ilyen gyártósoron készült hülyeségeket, mikor itt van helyette az „Ü-tök”. Szellemchilivel fűszerezett tökmag. Olyannyira sikerült eltalálni az ízvilágát, hogy nem tudok mást elképzelni filmnézés közben, vagy csak úgy simán. Tényleg nagyon finom, a tökmagot borító bor pedig kellemesen csípős és ízletes.
A TökgoJó sokkal édesebb élményt ad. A csokis chilis tökmag ajándéknak is kiváló a csomagolása miatt. Van benne valami pikáns, valami igazán erotikus és intim. Meg persze chili…
Miután lejöttem a chiliről, később a városban vettem egy gyroszt. Amikor a kiszolgáló megkérdezte, hogy „hagyma, csípős mehet?” önkéntelenül elnevettem magam, és csak annyit mondtam: „csípőset nem kérek. Mert ez nem az.”
Függő vagyok? Igen, vállalom! Az első fázis a felismerés. Nem áltatom magam, nem akarok egy chilimentes világban élni! Nem akarok többé agyonsózott kutyulmányokat enni! Nekem kell az igazi SZER! Nagyon szépen köszönöm az élményt a Sárréti Chilifarmnak, és azt is, hogy felkeltették a figyelmemet a kiváló marketingjükkel. Lelkiismeretes munka, szívvel-lélekkel, chilivel!
Ha téged is érdekelnek a termékeik, nézz szét a webáruházukban, megéri!