Kósa Lajos és Harrach Péter közös törvényjavaslatot adtak be, amely bevezetné a közérdekű nyugdíjas szövetkezet intézményét. Ezzel visszaterelnék a nyugdíjasokat a munkaerő-piacra. Hogy miért?
A parlament.hu-n elérhető dokumentumban olvasható, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, értelemszerűen, egy szövetkezet, amelynek a tagjainak legalább 90 százaléka nyugdíjas, és amelynek célja, hogy
„tagjai, illetve a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson annak érdekében, hogy a következő generációk számára a náluk felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön, érvényre juttatva ezzel a közérdeket.”
Tudásátadás? Közérdek? Hogy mi van? Kósa és Harrach azt szeretné, ha a nyugdíjasok, akik azért vonultak nyugállományba, mert egész életükben dolgoztak, most újra „termeljenek.” Pótolniuk kell a kiesést, hiszen a fiatalok külföldre vándorolnak, a szakmunkások eltűnnek, hiszen Magyarországon nem tudnak megélni, a nyugdíjasok pedig olyan kevés pénzt kapnak, hogy a lehetőséget meg fogják ragadni, hogy valami pluszhoz jussanak.
De miféle pluszhoz?
A tagoknak vagyoni hozzájárulást kell vállalni a szövetkezetben, a szövetkezetnek a megkeresett pénzt pedig egy közösségi alapba kell tennie, amelyet „a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.”
Kósa és Harrach indoklása szerint azért van szükség a nyugdíjas szövetkezetekre, mert „a foglalkoztatás körében a munkanélküliség nagy léptéke ellenére munkaerőhiány tapasztalható, ez munkaerő piaci kiegyensúlyozatlanságot eredményez, amit meg kell kísérelni enyhíteni”. Ráadásul szerintük az idősek tipikusan elszigetelődnek a munkaerő-piactól és így elszakadnak a közösségtől, ha nem dolgoznak, ráadásul amúgy nehéz őket visszasegíteni a piacra, úgyhogy ebben segíteni kell – foglalta össze az indoklást az Index.
Tehát nem is arról van szó, hogy közvetlenül pénzt kapnak majd a nyugdíjasok a munkájukért, hanem bizonyos szükségleteiket elégítik ki ezzel a pénzzel, amelynek mértékéről semmit nem tudunk, de biztosra vehetjük, hogy nem egyezik majd meg a tisztességes munkáért járó órabérrel.
Az a baj, hogy Kósa úr és Harrach úr félreértelmezik a nyugdíjasok szerepét a társadalomban. Nekik nem a munkaerő-piacra kell újraintegrálódni, hanem élvezni a jól megérdemelt pihenést. Ők azonban pontosan tudják, hogy ha az átlagnyugdíjat is nézzük, az maximum az éhenhalásra elég. Így mit fognak tenni a nyugdíjasaink? Visszamennek dolgozni…
Köszönjük, Fidesz-KDNP!