2525 embercsempészt engedtek ki Orbánék – az uniós bíróság kimondta a jogsértést

Az Európai Unió Bíróságának egyik üres tárgyalóterme Luxembourgban, archív felvételen.
Az Európai Unió Bíróságának egyik tárgyalóterme Luxembourgban. Archív felvétel, 2009. Fotó: Cédric Puisney / Flickr – Wikimedia Commons; feldolgozás: Luxofluxo. CC BY 2.0.

Uniós jogot sértett az Orbán-kormány rendelete, amely alapján jogerősen elítélt embercsempészek távozhattak a magyar börtönökből. Az Európai Unió Bírósága október 15-én az Európai Bizottságnak adott igazat. A szabályozás alapján összesen 2525 embert helyeztek úgynevezett speciális reintegrációs őrizetbe.

A börtönbüntetésből 72 órás távozási határidő lett

A 2023-as rendelet az embercsempészés miatt kiszabott szabadságvesztést alakította át, ha a jogerős ítélet kiutasítást is elrendelt. Az érintetteknek szabadulásuk után három napjuk maradt elhagyni Magyarországot, a hátralévő időre pedig visszatérési tilalom vonatkozott rájuk.

Hirdetés

A bíróság magyar nyelvű közleménye szerint a rendeletet 2025. augusztus 19-én hatályon kívül helyezték. Addigra azonban már több mint kétezer-ötszáz emberre alkalmazták.

Három ponton is elbukott a szabályozás

A luxembourgi testület szerint ez a megoldás nem biztosított kellően hatékony büntetést. A szabadságelvonás helyére ugyanis az ország elhagyásának kötelezettsége lépett.

A visszatartó erő is hiányzott: az embercsempészek arra számíthattak, hogy elfogásuk és elítélésük után végül kiutasítják őket. Az arányosság követelménye pedig azért sérült, mert az átalakítás automatikusan, az elkövető és a bűncselekmény körülményeinek külön mérlegelése nélkül történt.

Az ítélet így a büntetések végrehajtásának egész konstrukcióját kifogásolja.

Már 2023-ban figyelmeztettek a következményekre

A vita három éve tart. Az Ellenszél már a szabadon bocsátások kezdetén beszámolt az osztrák tiltakozásról. Az osztrák belügyminisztérium akkor a szervezett bűnözés szereplőinek kedvező intézkedésként értékelte a magyar döntést, és ellenintézkedések előkészítését kérte.

A korabeli kormányzati magyarázat a börtönök túlzsúfoltságáról és a fogvatartás költségeiről szólt. Csakhogy a költségvetési megtakarítás mellett felmerült a kérdés: mit ér a jogerős büntetés, ha az elítélt a jelentős részének letöltése nélkül távozhat?

A Bizottság 2023 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított. A bírósághoz fordulásról szóló döntést 2025 májusában ismertettük. A csütörtöki ítélet ennek az ügynek az új fejleménye.

A szigorúságot a végrehajtáson is számon lehet kérni

Az Orbán-kormány intézkedésének politikai ellentmondása kezdettől világos volt. Miközben a migráció elleni fellépésben mutatott keménységet hangsúlyozta, jogerősen elítélt embercsempészek börtönbüntetését rövidítette meg.

Az október 15-i döntés önmagában nem szabott ki pénzbírságot. A jogsértés megállapítása azonban már megszületett.

A történetben a 2525 ember a legbeszédesebb adat. Ennyi esetben érvényesült az a rendszer, amelyről most kimondták: nem felelt meg az uniós követelményeknek. A szigorúságot végül azon is meg kell mérni, hogy a kiszabott büntetést valóban végrehajtják-e.

Kiemelt kép: Cédric Puisney / Flickr – Wikimedia Commons; feldolgozás: Luxofluxo. CC BY 2.0. Archív felvétel, 2009.

loading...
A szerző: Jabronka István 4496 cikk
Jabronka István az Ellenszél kiadója és szerzője. Közéleti, politikai és társadalmi témákról ír. A kiadásért egyéni vállalkozóként felel. Szerkesztőségi megkeresések és a cikkekkel kapcsolatos észrevételek: info@ellenszel.hu.