A nagyvállalatok további adóztatásával próbálhatja rendezni a költségvetést Magyar Péter kormánya – erre számít az Eurasia Group. A londoni elemzők szerint az ismerős eszköz ezúttal más politikai célt szolgálhat: Magyarország eljuttatását az euró bevezetéséig.
A Portfolio által ismertetett, október 15-i helyzetértékelés szerint a kormányfő kerülné a választókat közvetlenül sújtó intézkedéseket. Emiatt inkább a nagyvállalatoktól szedhetne be többletbevételt, hasonlóan Orbán Viktor korábbi gyakorlatához.
Az euróval indokolhatják a többletterheket
Az elemzőház arra számít, hogy Magyar Péter az euróövezeti csatlakozásért vállalt átmeneti teherként mutatná be ezeket az intézkedéseket. Ez azonban előrejelzés: az elemzés nem egy most bejelentett adócsomagról szól.
Az Eurasia az idei államháztartási hiányt a GDP 7,7–7,8 százalékára várja, az év végi államadósságot pedig közel 77 százalékra. A költségvetést szerintük a magas olajárak és az aszálykárok is terhelik.
A ház mindezek ellenére lehetségesnek tartja a 2030-as belépést az euró előszobájának nevezett ERM II. árfolyamrendszerbe, majd a 2032-es euróbevezetést.
Mit vállalt valójában a kormány?
A kormányzati cél és az elemzői forgatókönyv között fontos különbség van.
Magyar Péter a június 26-i hivatalos kormányzati tájékoztató szerint azt vállalta, hogy Magyarország 2030 környékére teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket. Ez nem azonos azzal, hogy 2030-ban már euróval fizetnénk.
Kármán András pénzügyminiszter akkor azt is jelezte: a felülvizsgált középtávú költségvetési tervnek kell bemutatnia, hogyan jutna el az ország a feltételek teljesítéséig. A vállalás tehát nem egyszerű pénzcseréről, hanem többéves gazdaságpolitikai feladatról szól.
Két év az előszobában sem jelent automatikus belépést
Az Európai Központi Bank feltételrendszere alapján az euró bevezetése előtt legalább két évet kell eltölteni az ERM II.-ben, súlyos árfolyamfeszültség és saját kezdeményezésű leértékelés nélkül.
Emellett az inflációra, a hosszú lejáratú kamatokra és a közpénzügyekre vonatkozó követelményeknek is meg kell felelni. A költségvetési hiánynál a GDP 3 százaléka a referenciaérték. Az államadósságnál a 60 százalékos szint, illetve az e fölötti adósság megfelelő ütemű csökkenése számít.
Vagyis a 2030-as ERM II.-belépés önmagában még nem biztosítaná a 2032-es eurót. Ahhoz tartósan teljesíteni kellene a többi feltételt is. A következő költségvetésekből derülhet ki, milyen konkrét intézkedésekkel közelítene ehhez a kormány.
