Itt a lista, amiről az Orbán-kormány mélyen hallgat és örökre titkolná, ha tudná.
Miközben a magyar kormányzati kommunikáció és Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt egy évben folyamatosan a „béke embereként” és a globális konfliktusok lezárójaként ünnepli a hivatalába visszatért Donald Trumpot, a valóság a színfalak mögött egy egészen más, sokkal véresebb képet mutat. Az Al Jazeera tényfeltáró összeállítása lerántja a leplet arról a példátlan katonai offenzívasorozatról, amelyet az amerikai elnök 2025 januári beiktatása óta a világ számos pontján elindított. Ez az a lajstrom, amely teljesen szétzúzza a béketeremtő narratívát, és amiről a hazai állami média mélyen hallgat.
Trump azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy véget vet az Egyesült Államok költséges és pusztító külföldi háborúinak. A visszatérése óta eltelt alig több mint egy évben azonban a nemzetközi jogot lábbal tipró, a korábbi kormányzatok (Bush, Obama és Biden) agresszióját is túlszárnyaló katonai csapásokat rendelt el.
A háborús gépezet beindulása: Donald Trump katonai akciói (2025–2026)
-
Irán (2025. június): Egy 12 napos háború keretében az Egyesült Államok lebombázta a fordowi, natanzi és iszfaháni nukleáris létesítményeket. A támadás több mint 600 iráni áldozatot követelt.
-
Irán (2026. február): Közös amerikai–izraeli katonai offenzíva, amelynek nyílt célja az iráni vezetés megdöntése. A Vörös Félhold eddig 201 halálos áldozatról számolt be.
-
Venezuela (2026. január): Az amerikai erők lebombázták a fővárost, Caracast, és elrabolták az ország elnökét, Nicolás Madurót. A támadásban a helyi hatóságok szerint 83 ember – köztük civilek is – meghalt.
-
Latin-Amerika (2025. szeptembertől): Kábítószer-ellenes harcra hivatkozva az USA legalább 45 tengeri csapást mért hajókra a karibi térségben, 151 ember halálát okozva. Az ENSZ szerint ezek illegális, bírósági ítélet nélküli kivégzések.
-
Szomália (2025 folyamán): A Trump-adminisztráció egyetlen év alatt 111 légicsapást hajtott végre az országban. Ez a szám meghaladja a Bush-, Obama- és Biden-kormányzatok összesített szomáliai támadásainak számát.
-
Jemen (2025. március–május): Tucatnyi légi és tengeri csapás a huti lázadók ellen. A Human Rights Watch jelentése szerint egy áprilisi, Hodeidah kikötőjét érő amerikai csapás több mint 80 civil életét oltotta ki.
-
Szíria (2025. december): Megtorló amerikai légicsapások Palmüra városában, válaszul két amerikai katona halálára.
-
Irak (2025. március): Célzott merénylet az Al-Anbár tartományban, amelynek során likvidálták az ISIS (ISIL) második emberét, Abu Khadijah-t.
-
Nigéria (2025. december): 100 amerikai katona bevetése és iszlamista célpontok elleni légicsapások, amelyeket Washington egy keresztények elleni, vitatott „népirtás” megállításával indokolt.
Lefejezett államok és elrabolt elnökök
A legkirívóbb eset kétségtelenül a latin-amerikai front megnyitása volt. Míg a világ szeme máshová figyelt, a Trump-adminisztráció 2026 januárjában szabályos támadást indított Venezuela ellen. Lebombázták a fővárost, Caracast, és egy példátlan akció keretében egyszerűen elrabolták Nicolás Maduro elnököt. A venezuelai védelmi minisztérium jelentése szerint az akció 83 emberéletet követelt, köztük számos civil is meghalt.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok valóságos tengeri háborút indított a karibi térségben. Szeptember óta legalább 45 csapást mértek feltételezett kábítószer-csempész hajókra, ami 151 ember halálát okozta. Bár Washington ezt a terrorellenes harc részének tekinti, az ENSZ és a nemzetközi jogi szakértők egyértelműen illegális, bírósági ítélet nélküli kivégzésekről beszélnek.
Lángoló Közel-Kelet és az iráni „rendszerváltás”
A magyar diplomácia által oly sokszor emlegetett stabilitás a Közel-Keleten sem valósult meg. Sőt, az Egyesült Államok egyenesen a nyílt, regionális háború felé tolta a térséget. A szombat reggel megindított, Izraellel közös támadássorozat kifejezett célja az iráni kormány erőszakos megdöntése (regime change). A csapások az iráni Vörös Félhold szerint már most több mint 200 halálos áldozattal jártak.
Ami pedig igazán megdöbbentő: ez már a második átfogó támadás Irán ellen egy éven belül. 2025 júniusában az USA egy 12 napos, több mint 600 iráni áldozatot követelő háború során nukleáris létesítményeket bombázott le (Fordow, Natanz, Isfahan) – méghozzá úgy, hogy közben diplomáciai tárgyalásokat is folytatott Teheránnal.
A „béke elnöke” emellett Jemenben is pusztító csapásokat rendelt el: a Human Rights Watch szerint egy 2025 áprilisi, Hodeidah kikötője elleni amerikai támadás több mint 80 civil életét követelte, amit a jogvédők szerint háborús bűnként kellene kivizsgálni. De amerikai bombák hullottak Szíriában (2025 decemberében) és Irakban is.
Példátlan drónháború Afrikában
A katonai terjeszkedés Afrikát sem kímélte. Szomáliában a Trump-kormányzat 2025-ben legalább 111 légicsapást hajtott végre – a független megfigyelők szerint ez a szám önmagában meghaladja a George W. Bush, Barack Obama és Joe Biden hivatali ideje alatt végrehajtott összes szomáliai támadás számát együttesen. Nigériába pedig 100 amerikai katonát küldtek, és légicsapásokat indítottak egy vitatott, keresztények elleni „népirtásra” hivatkozva.
A kellemetlen valóság
A fenti lista – amelyet a tekintélyes Al Jazeera hírügynökség hozott nyilvánosságra – drámai kontrasztban áll azzal a képpel, amelyet a magyar kormány próbál festeni legfőbb tengerentúli szövetségeséről. Míg Budapest a „Béketanács” megalakulásáról és diplomáciai sikerekről beszél, a valóság az, hogy az amerikai elnök az erőpolitika gátlástalan alkalmazásával ezreket küldött a halálba egyetlen év leforgása alatt. A kérdés már csak az: meddig lehet a hazai közvélemény elől eltitkolni egy elrabolt államfő, a szétbombázott iráni városok és a civil áldozatok százainak tényét, csak azért, hogy egy politikai narratíva ne sérüljön?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!