A Pécs Pride idén sem csupán színes felvonulás, hanem egyben közösségépítő és társadalmi ügyeket támogató esemény is. Az Ellenszél ezúttal három adománygyűjtő nagykövettel interjúzott: Perintfalvi Ritát, Steiner Kristófot és Heindl Pétert kérdeztük, akik saját tapasztalataikról, motivációikról és a Pride ügyének fontosságáról beszéltek. Az interjúból kiderül, miért tartják kulcsfontosságúnak a láthatóságot, a szolidaritást és a támogatói összefogást egy olyan városban, ahol a szabadság és az elfogadás üzenete sokak számára még mindig bátor kiállást jelent.
dr. Perintfalvi Rita
Ellenszél: Mit jelent számodra személyesen a Pécs Pride, és hogyan kapcsolódsz az ügyéhez?
Perintfalvi Rita: Már a legelső Pécs Pride-on is részt vettem, sőt beszédet is mondtam. Azóta több alkalommal is eljöttem a felvonulásra, és volt rendezvényem is a fesztivál keretében, mégpedig az Amire nincs bocsánat – Szexuális ragadozók az egyház című könyvemről és a benne feldolgozott témákról. És arról, hogy a magyar kormány miként mossa össze már a törvénykezés szintjén is az LMBTQ-közösséget a pedofíliával. Holott aki csak egy kicsit is a téma szakértője, az pontosan tudja, hogy ez a két jelenség egymástól teljesen független. Az összemosás súlyosan megsérti az LMBTQ-közösség tagjainak alapvető emberi jogait. 2024-ben a fesztivál keretében megkaptam Daróczi Annával együtt a Társadalmi Diverzitás Értéke díjat, amire rendkívül büszke vagyok.
– Miért tartod fontosnak, hogy adománygyűjtéssel is segítsd a közösséget?
– Mert Magyarországon minden olyan munka, minden olyan vízió és minden olyan civil szervezet, mint például a Pécs Pride-ot és az emberi jogi fesztivált szervező Diverse Youth Network, amely az emberi jogok megvalósulásáért harcol, nem csupán erkölcsileg megbélyegzett, anyagilag ellehetetlenített, hanem az orbáni rezsim által politikailag és jogilag üldözött is. Maga a szervezet is, és annak munkatársai is. Ilyen körülmények között erkölcsi kötelezettségnek érzem az ilyen szervezetek és hősök munkájának támogatását. A Diverse Youth Network pedig különösen közel áll a szívemhez, így hát azonnal igent mondtam B-Hábel Géza felkérésére.
– A Budapest Pride tömege a kormányzati tiltás ellenére a korábbiak sokszorosára duzzadt. Mit üzensz azoknak, akik a Pécs Pride tiltása miatt hezitálnak a részvétel kapcsán?
– A Budapest Pride megmutatta, hogy az embereknek elegük van Orbán Viktor és kormánya képmutató uralmából, és hogy szeretnének végre békében, szeretetben és elfogadásban élni. A szabadságvágy képes volt sokkal szélesebb társadalmi rétegeket megszólítani és az utcára hívni, mint az ezt megelőző budapesti rendezvények. Különösen azáltal, hogy betiltották. De a szabadságot és a szerelmet nem lehet betiltani! Őszintén remélem, hogy a Pécs Pride-on is megmutatjuk a hatalomnak, hogy nem félünk, és minden eddiginél többen leszünk! Mert akkor ugyanúgy meg fog retteni a hatalom a tömegtől, ahogy Budapesten. Ehhez azonban komoly erőt kell felmutatni! Hívom azokat is, akik az ország legkülönfélébb pontjairól érkeznek: jöjjenek, és álljanak ki ne csupán üldözött polgártársaik, hanem a magyar szabadság és a nemzet jövője mellett!
– A Pécs Pride-hoz a Freedom of Identity fesztivál is kapcsolódik számos, változatos programmal. A finanszírozásuk a közösség erejével valósulhat meg. Melyik program tűnik számodra a legérdekesebbnek?
– A fesztivál programjai nagyon színesek, változatosak és izgalmasak. Rengeteg ember elképesztően sok munkát, időt és energiát tesz bele abba, hogy minden ide látogató nagyon jól érezze magát. Ha szabad egy kis önreklámot csinálnom, az idén is lesz egy beszélgetés velem Amire nincs bocsánat címmel. Ezt az alkalmat a könyvem szerkesztője, Toldi Veronika szervezi. Az eseményre szeptember 30-án (kedden) este 19:45 és 21:15 között kerül sor a Reggeli kávézóban (Pécs, Király utca 23–25.). Mindenkit várok nagy szeretettel!
Steiner Kristóf
Ellenszél: Mit jelent számodra személyesen a Pécs Pride, és hogyan kapcsolódsz az ügyéhez?
Steiner Kristóf: Már az első Pécs Pride-on is ott voltam, és azóta minden évben – vagy beszédmondóként, vagy DJ-ként az after party-n – részt vettem a rendezvényen. Hosszú évek óta beszélek arról, hogy nagyon fontos lenne azt a fajta LMBTQ+-barát attitűdöt, ami Budapestet jellemzi, bebizonyítanunk, hogy ez vidékre is igaz. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy ez Budapest-specifikus. Mióta az eszemet tudom, nagyon sok LMBTQ+-barátom van, aki nem budapesti. A Pécs Pride ennek nagyon jó manifesztációja. Arra is kiváló, hogy vigyük az üzenetet azokhoz az emberekhez, akik nem sokat tudnak az LMBTQ-kultúráról, mert nem járnak fel Budapestre, ahol találkozhatnának felvonulásokkal, eseményekkel. Megtapasztalják helyben, hogy nincs ebben semmiféle félnivaló.
– Miért tartod fontosnak, hogy adománygyűjtéssel is segítsd a közösséget?
– Azért tartom fontosnak, mert ha nekem van egyfajta platformom arra, hogy emberek odafigyeljenek arra, amit időnként mondok vagy teszek, akkor kötelességem ezt szolidáris ügyekre használni. Mivel az LMBTQ-kérdésben személyesen is érintett vagyok, ez volt az aktivizmus legelső formája, amibe annak idején belefogtam. Utána számos szolidáris és jótékonysági ügy is bekerült a képbe. Szerintem az aktivizmus és a szolidaritás olyan, mint a dominó: elkezded egyszer, és rájössz, hogy az az ügy, amit te személyesen képviselsz a saját, közvetlen érdekeltséged miatt, csak egy a sok közül. Hozzáteszem még azt is, hogy spirituális szempontból az összes nagy vallás azt mondja: legalább 10%-át annak, amit keresünk, vissza kell fordítanunk a közös jóba, hogy még több minden jöhessen vissza hozzánk. Az adományozás, a jótékonykodás mindig életem szerves része volt – akkor is, amikor nem volt semmim, és akkor is, amikor meg voltam áldva többel. Szerintem ahhoz, hogy az energia körforgásban maradjon, adnunk is kell, nem csak kapni.
– A Budapest Pride tömege a kormányzati tiltás ellenére a korábbiak sokszorosára duzzadt. Mit üzensz azoknak, akik a Pécs Pride tiltása miatt hezitálnak a részvétel kapcsán?
– Azt üzenném mindenkinek, hogy ne ijedjenek meg, ne féljenek, ne hagyják magukat megtántorítani. Végérvényesen a társadalmat az emberek alakítják. A szabályok jó iránymutatók, de nem mindig arról szólnak, ami morális. Most egy olyan normát igyekeznek ránk kényszeríteni, amely százszázalékosan keresztény, heteronormatív, fehér, patriarchális társadalmat alakítana. Ezt egyértelműen elutasítjuk. A sokféleséget hirdetjük. A morális fontosabb, mint a normális. A morális dolog pedig az, hogy támogatjuk és szolidárisak vagyunk a kisebbségekkel. Azt javaslom, amit Budapesten is: mutassuk meg, hogy sokan vagyunk, kiállunk egymásért és magunkért, és semmi nem zárhat minket olyan keretbe, ami nem szolgál minket – sem személyesen, sem társadalmilag.
– A Pécs Pride-hoz a Freedom of Identity fesztivál is kapcsolódik számos, változatos programmal. A finanszírozásuk a közösség erejével valósulhat meg. Melyik program tűnik számodra a legérdekesebbnek?
– Nagyon sokan azt hiszik, hogy a Pride kizárólag a felvonulásról és a buliról szól. Budapesten és Pécsett is van körülötte egy fesztivál, amely kulturális és emberjogi programokat kínál. Mi évről évre csatlakozunk a fesztivál programjaihoz. Ez lesz sajnos az első év, amikor fizikailag nem tudunk jelen lenni, mert még az időpont leegyeztetése előtt leszerveztünk egy teltházas görögországi eseményt. Azt viszont megígérhetem, hogy ezen az elvonuláson, a görögországi kis félszigetünkön a Freedom of my Identity fesztivál meghosszabbított keze leszünk. Itt is beszélni fogunk az eseményről, és kimondjuk: az elnyomás semmilyen formáját nem tűrjük el. Hangosan, tudatosan és megtörhetetlenül kiállunk a jogainkért!
dr. Heindl Péter
Ellenszél: Mit jelent számodra személyesen a Pécs Pride, és hogyan kapcsolódsz az ügyéhez?
– Heindl Péter: Számomra magától értetődő volt mindig, hogy az elnyomott kisebbség mellett kiálljak. Az, hogy az Orbán-kormány politikai számításból évek óta bűnbakká teszi az LMBTQ-közösséghez tartozókat, még inkább cselekvésre ösztönöz. A közösség elleni politikáját a kormányzat idén még megfejelte azzal, hogy a Pride betiltásával nemcsak egy kisebbség, hanem valamennyi polgár szabadságjogainak további korlátozására szánta el magát. Most kiállni a Pride ügye mellett egyenesen kötelező szerintem minden szabadságszerető és másokkal szolidaritást vállalni kész polgár számára.
– Miért tartod fontosnak, hogy adománygyűjtéssel is segítsd a közösséget?
– A nagy demonstráció megszervezése és megfelelő színvonalú technikai lebonyolítása pénzbe kerül. Ezt az ügyet fontosnak tartó polgároknak, valamint hazai és külföldi civil szervezeteknek kell „összedobniuk”. Örömmel veszek részt az adománygyűjtésben.
– A Budapest Pride tömege a kormányzati tiltás ellenére a korábbiak sokszorosára duzzadt. Mit üzensz azoknak, akik a Pécs Pride tiltása miatt hezitálnak a részvétel kapcsán?
– Meg kell mutatnunk, hogy az LMBTQ-közösség védelméért és általában a szabadságunk védelméért vidéken is jelentős tömegek képesek összegyűlni egy demonstráción. De nem pusztán demonstrálásról van szó: biztos vagyok abban, hogy ha Pécsett is nagy tömeg gyűlik össze, azzal gátat emelhetünk mind az LMBTQ-közösség megbélyegzésére, mind a szabadságjogaink korlátozására irányuló kormányzati törekvések elé. A hezitálókat arra kérem, hogy legyenek ott ők is a Pécs Pride-on, mert közösen eredményesek lehetünk!
– A Pécs Pride-hoz a Freedom of Identity fesztivál is kapcsolódik számos, változatos programmal. A finanszírozásuk a közösség erejével valósulhat meg. Melyik program tűnik számodra a legérdekesebbnek?
– A legérdekesebb nyilván maga a Pride demonstráció. A fesztivál programjai között több is nagyon ígéretesnek tűnik. Minden olyan program érdekel, amely elemzésekkel, vitákkal, közös tervezéssel segíti a szabadságjogok, ezen belül hangsúlyozottan a kisebbségi jogok védelmét és a jogállami állapotok helyreállítását Magyarországon.
Te is szeretnél adományozni? Már nem sok kell a célhoz!
Paypal-rendszeren keresztül itt utalhatsz.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj.