Brigitte Macron elvesztette a rágalmazási pert: felmentették a vád alól a konteóvideót készítő nőket.
2025. július 10-én a párizsi fellebbviteli bíróság jogerősen felmentette a rágalmazás vádja alól Natacha Rey és Amandine Roy francia állampolgárokat, akiket Brigitte Macron, Franciaország First Lady-je perelt be. A döntés komoly visszhangot váltott ki a közéletben és politikai körökben is – főként azért, mert az ügy Brigitte Macron nemi identitásáról szóló, valótlan állításokon alapult.
Miről szólt a per?
A két vádlott ellen 2022 elején indult eljárás, miután egy YouTube-on közzétett, több mint négyórás videóban Natacha Rey – akkor még ismeretlen személy – azt állította: „független oknyomozó újságíróként” azt derítette ki, hogy Brigitte Macron valójában férfi, és Jean-Michel Trogneux néven született. A videót Amandine Roy médium csatornáján tették közzé, és az pillanatok alatt vírusként terjedt a francia interneten, jelentős figyelmet kapva a közösségi médiában.
A tartalom miatt Brigitte Macron – az államfő felesége – kénytelen volt nyilvánosan reagálni: egy televíziós interjúban (TF1 csatorna) egyértelműen cáfolta az álhíreket, és jogi útra terelte az ügyet, rágalmazás címén.
Első fokon elmarasztalták, másodfokon felmentették őket
A vádlottakat 2024-ben első fokon elmarasztalták rágalmazás miatt. A bíróság szerint a videóban elhangzott állítások hamisak voltak, és sértették Brigitte Macron jó hírnevét. Az ügy azonban nem zárult le: a vádlottak fellebbeztek, és a párizsi fellebbviteli bíróság mostani döntése új irányt vett.
A 2025. július 10-i ítélet értelmében az a 18 videórészlet, amelyre Brigitte Macron jogi képviselői hivatkoztak, nem minősül egyértelműen rágalmazásnak, vagy ha igen, akkor a bíróság szerint „jóhiszeműség keretein belül” történtek. Ez a megfogalmazás különösen lényeges a francia rágalmazási jog szempontjából, amely megkülönbözteti a szándékos rosszindulatú lejáratást a téves, de véleményként előadott állításoktól.
A fellebbviteli ítélet komoly csapás a Macron családnak, különösen Brigitte Macronnak, aki már évek óta próbálja megfékezni az álhírek terjedését. A történet viszont – részben a közösségi médiának és a szélsőjobboldali összeesküvés-elméletek terjesztőinek köszönhetően – nemhogy elhalványult volna, hanem időközben nemzetközi méreteket öltött.
Egy szélsőjobboldali francia szerző, Xavier Poussard például „Becoming Brigitte” címmel publikált könyvet, amelyben szintén a már cáfolt állításokra épít. Eközben az amerikai trumpista influenszer, Candace Owens is készített videókat, amelyek szintén felkapták az ügyet, nemzetközi dimenziót adva a korábban lokálisnak számító összeesküvés-elméletnek.
Brigitte Macron felülvizsgálatot kér
Brigitte Macron ügyvédje, Jean Ennochi a döntést követően jelezte: ügyfele felülvizsgálati kérelmet (pourvoi en cassation) nyújt be, vagyis a semmítőszékhez fordul, hogy a fellebbviteli ítéletet semmissé tegyék. Ez az utolsó jogi eszköz a francia bírósági rendszerben, és kizárólag eljárási hibák vagy jogértelmezési problémák esetén ad lehetőséget az újratárgyalásra.
Emellett Brigitte Macron egy második eljárást is kezdeményezett, cyberzaklatás (harcèlement en ligne) miatt. Ebben az ügyben már több mint tíz személy érintett, köztük Aurélien Poirson Atlan, aki korábban a „Zoe Sagan” nevű, rendkívül aktív Twitter-fiók mögött állt. A cél itt az online zaklatás, rágalmazás és karaktergyilkosság eszközeinek feltérképezése, és a felelősök jogi úton történő elszámoltatása.
Ez az ügy tankönyvi példája annak, miként válhat egy szélsőséges, hiteltelen forrásból származó információ olyan erőteljes narratívává, amely szélsőjobboldali médiumokon, összeesküvés-elméleteken és közösségi algoritmusokonkeresztül jut el több millió emberhez. A tartalom ereje nem a valóságtartalmában rejlik, hanem az ismétlésben, az érzelmi manipulációban és a digitális visszhangkamrákban.
Brigitte Macron személyes története tehát túlmutat egy magánember becsületének megsértésén: az ügy rávilágít arra, mennyire sérülékenyek még a legmagasabb közszereplők is a digitális világban, ha nem áll rendelkezésre gyors és hatékony válasz a dezinformáció terjedésére.
A fellebbviteli bíróság döntése új jogi precedenst nem teremt, de azt jól mutatja, hogy a modern média- és információs térben nem könnyű határvonalat húzni a véleménynyilvánítás szabadsága és a rágalmazás között. Az ügy továbbra sem zárult le, és valószínűleg még hosszú ideig napirenden marad – nemcsak a francia bíróságokon, hanem a közbeszédben is.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!