Kockázatos szerrel permeteznek szúnyog ellen – gyerekekre is veszélyes lehet a deltametrin.
Miközben hazánkban még alacsony a szúnyogártalom, több településen már hetek óta zajlik a kémiai szúnyoggyérítés. A mostani esőzések nyomán valóban számíthatunk arra, hogy a rovarok száma nőni fog, különösen városi környezetben, ahol sok a vízgyűjtő edény, virágalátét és nem takarított ereszcsatorna.
Csakhogy a gyérítéshez használt vegyszer – a deltametrin – egyre több tudományos vizsgálat szerint nemcsak a rovarokat pusztítja, hanem komoly egészségügyi és ökológiai kockázatokat is rejt.
A deltametrin egy szintetikus rovarölő szer, amely az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. Már kis dózisban is rendkívül hatékony, épp ez teszi népszerűvé a közterületi gyérítésben. Ugyanakkor az utóbbi években egyre több nemzetközi kutatás jelezte: a vegyület nemcsak a célzott rovarfajokra, hanem más élőlényekre – köztük az emberi szervezetre – is veszélyes lehet.
A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) nemrég összesen több mint harminc független kutatást elemzett, amelyek közül több is arra jutott:
a deltametrin már az engedélyezett, hivatalosan biztonságosnak tartott mennyiségben is fejlődési zavarokat okozhat az embriók és kisgyermekek idegrendszerében.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója szerint ezek az eredmények különösen aggasztóak, hiszen „minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni” a szer hatása. Vagyis a leginkább veszélyeztetettek a magzatok, a kisgyermekek és más emlősök is.
A deltametrin károsító hatása elsősorban kísérleti egerekben és patkányokban mutatkozott meg, de mivel ezek melegvérű emlősök, az emberre gyakorolt hatásuk is jól modellezhető. Ennek ellenére Magyarországon a mai napig ez a szer az egyik leggyakrabban használt eszköz a szúnyogok ellen, a permetezést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi. A döntések alapjául szolgáló adatok viszont nem nyilvánosak, így a lakosság nem tudhatja pontosan, hogy mikor, hol, miért és milyen mennyiségű vegyszert szórnak ki a lakóövezetekben.
A gyérítésnek nemcsak egészségügyi, hanem ökológiai ára is van
A deltametrin pusztítja a beporzó rovarokat, rontja a halállomány állapotát, és az ökoszisztéma egészére hatással van. Ráadásul idővel a rovarok egy része alkalmazkodik, így a szer hatékonysága csökken. Kemenesi Gábor szerint a nagyvárosokban élő, a nyugat-nílusi láz terjesztésére is képes szúnyogpopulációk akár 30–50 százaléka már rezisztens lehet a szerre. Ez azt jelenti, hogy a permetezés után életben maradó példányok még tovább szaporodnak, és egyre ellenállóbbá válnak – miközben a vegyszer káros hatása ugyanúgy fennmarad.
Közben egyre több önkormányzat is úgy dönt, hogy nem kér a deltametrinből. Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a budapesti XI. kerület és több dunakanyari település már jelezte: inkább lemondják vagy újratárgyalják a kémiai gyérítést. Vannak olyan városok is, mint például Pécs, ahol saját forrásból inkább biológiai gyérítést alkalmaznak. Ez az eljárás a vízben élő szúnyoglárvákat pusztítja el egy olyan baktérium segítségével, amely más élőlényekre nem jelent veszélyt. Hatékony, célzott, és környezetbarát.
A helyzetet bonyolítja, hogy jelenleg semmilyen, központilag hozzáférhető mérés nem áll rendelkezésre arról, hogy a kémiai permetezések mennyire eredményesek. Nincsenek nyilvános adatok arról, hogy hány szúnyog pusztul el, hány válik rezisztenssé, vagy hogy milyen hosszú távú hatással jár egy-egy gyérítési hullám. Az egyes települések – például Pécs – ugyan végeznek automata csapdás méréseket, de ezek nem országos szintűek, és nem is rendszeresek. Az OKF ugyan figyelmeztet a permetezés idejére, de nem közli a részletes kockázati hátteret, így a lakosság sokszor nem tudja, hogy miért is kellene elkerülni ilyenkor a szabadban való tartózkodást, és miért fontos, hogy a gyerekek játékait bevigyük a házba.
A jelenlegi gyakorlat az elmúlt több mint egy évtizedben alig változott. Kemenesi szerint ez az egyik legnagyobb gond:
„Tizenkét éve bebetonozták a rendszert, és most már nagyon nehéz lenne váltani.”
A közbeszerzések évről évre ugyanazokat a szolgáltatókat hozzák helyzetbe, és mivel a piaci verseny megszűnt, a tudományosan megalapozott, korszerűbb gyérítési módszerek nem tudtak elterjedni. A szakértők szerint mára odáig jutott a helyzet, hogy nagyon kevés olyan hazai szakember maradt, aki valóban naprakész tudással, modern módszerekkel tudna fellépni a szúnyogok ellen – így egyre nagyobb felelősség hárul az önkormányzatokra és a lakosságra.
Miközben Magyarország még mindig a tömeges kémiai permetezésre épít, Nyugat-Európában már teljesen más szemlélet érvényesül. Németországban, Ausztriában vagy Spanyolországban a kémiai gyérítést kizárólag vészhelyzetekben – például egy behurcolt dengue-lázas eset környékén – alkalmazzák, és akkor is csak korlátozott, néhány háztömbnyi területen. Sőt, már Szerbiában is a biológiai gyérítés az elsődleges módszer, és a magyar kutatók velük dolgoznak együtt a határokon átnyúló programokban.
A változás tehát elkerülhetetlennek látszik. A kérdés csak az, mikor és milyen ütemben tud – és mer – Magyarország áttérni egy tudományosan megalapozottabb, egészség- és környezetbarát szúnyoggyérítési rendszerre. Mert egy dolog biztos: a deltametrin nemcsak a szúnyogokat pusztítja, hanem hosszú távon azokat az ökológiai és egészségügyi egyensúlyokat is, amelyekre mindannyiunknak szüksége van.
„A deltametrin nem jelent veszélyt az emberi fejlődésre” – állítja a szúnyogirtási program vezetője
Nem okoznak fejlődési rendellenességet azok a deltametrin-tartalmú készítmények, amelyeket jelenleg Magyarországon a katasztrófavédelem megbízásából végzett országos szúnyogirtáshoz használnak – jelentette ki Fekete Gábor, a Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója.
Az iparági vezető ezzel Kemenesi Gábor virológus korábbi nyilatkozatára reagált, miszerint a hatóanyag – még engedélyezett dózisok mellett is – magzatoknál és fejlődő gyerekeknél agykárosodáshoz vezethet. Kemenesi szerint nemcsak a környezeti kockázatok – például a beporzó rovarok pusztulása vagy a halállomány károsodása – miatt kell aggódni, hanem lehetséges emberi egészségügyi hatások miatt is.
Fekete Gábor közleményében hangsúlyozta:
„A szúnyoggyérítés során mindössze 1 gramm deltametrin jut hektáronként a környezetbe, ami a mezőgazdasági felhasználás körülbelül tizede, ráadásul egy-egy területet évente csak néhány alkalommal kezelünk.”
A vezérigazgató szerint ekkora dózisnál nem áll rendelkezésre olyan tudományos adat, amely a virológus által említett fejlődési rendellenességeket akár minimális mértékben is alátámasztaná. Hozzátette, hogy a deltametrin az Európai Unió teljes területén engedélyezett hatóanyag, és a magyarországi kezeléseket szigorú jogszabályi keretek között végzik.
Az elmúlt két évben a népegészségügyi hatóságok fokozottan ellenőrizték a katasztrófavédelem által koordinált szúnyogirtás kivitelezését, és – Fekete tájékoztatása szerint – egyetlen eljárás sem indult a konzorcium ellen.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!