Ferenc pápa halála megrázta a világot, még ha az utóbbi hónapokban egyre többen sejtették is, hogy már nem sok ideje van hátra. Az idős egyházfő utolsó nyilvános szereplései alatt is egyértelmű volt: teste megfáradt, de szelleme még utoljára próbálta összefogni a megosztott egyházat. Halála után nemcsak a gyászról, hanem az utódlásról is egyre többen beszélnek. A katolikus világ figyelme most újra a Vatikánra szegeződik – és ezzel együtt egy bizonyos filmre is.
A Konklávé című alkotás, Edward Berger rendezésében, éppen a legjobbkor jött – ha lehet ezt így mondani. A film középpontjában egy pápaválasztás áll, méghozzá belülről mutatva be a zárt ajtók mögött zajló hatalmi játszmákat, emberi konfliktusokat, és a vallás és politika sajátos keveredését. A történet valós események ihlette fikció, melyben egy bíboros – akit Ralph Fiennes alakít mesterien – súlyos titok birtokába jut, miközben a konklávé a következő pápa személyéről dönt.
A film látványvilága lenyűgöző, a Vatikán miliőjét megrendítő hitelességgel idézi meg. Nem véletlen, hogy már most emlegetik az Oscar-verseny egyik esélyeseként – főként a legjobb férfi főszereplő és a legjobb rendezés kategóriájában. A nézők és kritikusok egyaránt kiemelik a film bátor kérdésfelvetéseit és politikai áthallásait.
Sokan nemcsak egy filmet látnak benne, hanem egyfajta allegóriát is: egy vallásos intézmény, amely egyensúlyozik a múlt árnyai és a jövő ígéretei között. És ez a kérdés most, Ferenc pápa halála után, égetőbb, mint valaha: merre tart az egyház?
Az Ellenszél már megírta, hogy akár magyar pápa is lehet – Erdő Péter neve régóta forog a lehetséges utódok közt. De nem titok, hogy Erdő inkább a hagyományos, konzervatív irányvonal képviselője. Nem valószínű, hogy folytatná Ferenc pápa nyitottabb, társadalomkritikus, haladó szellemű egyházfelfogását. Így nemcsak a pápaválasztás kérdése élesedik, hanem maga az irány is, amerre a katolikus világ továbbhalad.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Kövess minket a Facebookon is!