Árstop: hamarosan újra bevezetheti a kormány Magyarországon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter friss Facebook-bejegyzésében felvetette a lehetőséget, hogy a kormány ismét árszabályozási intézkedésekhez nyúlhat. A miniszter szerint, ha szükséges, azonnali beavatkozásra is készek, hogy a családokat megvédjék a drágulástól.
„Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk”
– írta Nagy Márton, utalva arra, hogy az ársapkák visszatérése nincs kizárva.
Újra beavatkozik a kormány az árakba?
Az elmúlt években több alkalommal is alkalmazott árstopokat a kormány. Kezdetben az üzemanyagárakat maximálták 480 forinton, majd több alapvető élelmiszer – például a cukor, a liszt és a tej – árát is rögzítették. Bár a cél az infláció megfékezése volt, a lépésnek hosszú távú gazdasági következményei is lettek.
Később az árstopokat fokozatosan kivezették, helyüket először a kötelező akciózás, majd az online árfigyelő rendszer vette át. A kormány szerint ezek az intézkedések sikeresek voltak, de most úgy tűnik, ismét felmerült az árszabályozás bevezetése.
Nagy Márton bejelentésének időzítése nem véletlen. Holnap jelenik meg a januári inflációs adat, amelyről a kormánynak valószínűleg már előzetes információi vannak. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az infláció ismét emelkedhetett, ami magyarázatot adhat a miniszter kijelentésére.
A kormány korábban is hajlamos volt hirtelen beavatkozni a piaci folyamatokba, ha az inflációs nyomás növekedett. Most is elképzelhető, hogy az ársapkák újbóli bevezetését stratégiai lépésként fontolgatják a fogyasztói árak féken tartására.
De valóban működnek az ársapkák?
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árstopok rövid távon segíthetnek, de hosszú távon torzulásokat okoznak a gazdaságban. A múltban az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország is próbálkozott hasonló beavatkozásokkal, de az eredmények vegyesek voltak. Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász szerint az ársapkák nem akadályozzák meg az inflációt, hanem inkább hiányhoz vezetnek.
Magyarországon is hasonló hatások voltak megfigyelhetők. Az élelmiszerár-stopok idején a kereskedők más termékek áremelésével kompenzálták a veszteségeiket, így az infláció összességében nem csökkent jelentősen. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az ársapkák egyes termékek árát rögzítették, de a helyettesítő termékek drágulását nem tudták megakadályozni.
Mire számíthatnak a fogyasztók?
Bár a kormány még nem jelentett be konkrét intézkedéseket, a mostani nyilatkozatok arra utalnak, hogy egy újabb árszabályozási hullám jöhet. Ha valóban visszatérnek az árstopok, az rövid távon könnyebbséget jelenthet a vásárlóknak, de a hosszú távú gazdasági hatások kérdésesek.
A következő napokban kiderülhet, hogy a kormány valóban visszahozza-e az árszabályozást, vagy csupán kommunikációs lépésről van szó. Az infláció alakulása és a piaci reakciók meghatározóak lesznek abban, hogy milyen irányt vesz a kormány gazdaságpolitikája.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!