Schmidt Máriát kérte fel a Fidesz pártalapítványa az új Szabad Magyarországért Tudásközpont vezetésére. A november 3-i bejelentés szerint az intézmény a Terror Háza Múzeum szellemi örökségét vinné tovább. Ez az örökség azonban régóta szakmai viták tárgya: Schmidt Mária több történelmi állítását történészek is kifogásolták.
A Polgári Magyarországért Alapítvány közleményét ismertető HVG szerint a tudásközpont tudományos, kutatási és ismeretterjesztő munkát végez majd. Az alapítvány úgy fogalmazott, a Terror Háza Múzeumot „méltatlan politikai leszámolás színterévé” tették, és külön kiemelte az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóját.
Schmidt Mária korábbi intézményi hátterének átalakulásáról az Ellenszél is beszámolt: a múzeumot és több kutatóintézetet összefogó alapítvány megszűnése az egész hálózat jövőjét érintette. A most bejelentett tudásközpont létrehozója a Fidesz pártalapítványa.
Mit mondott Schmidt Mária a holokausztról?
Schmidt Mária 1999-ben vitát kiváltó, „Holocaustok” a huszadik században című előadásának szövege a saját honlapján is olvasható. Ebben a második világháború céljairól azt írta: „a holocaust, a zsidóság kiirtása, vagy megmentése mellékes, mondhatni marginális szempont volt, ami egyik fél háborús céljai között sem szerepelt”.
A szövegkörnyezetben Schmidt Mária a szövetséges hatalmakat is bírálta, amiért nem a zsidók megmentéséért léptek háborúba, és nem nyújtottak megfelelő védelmet az üldözötteknek. Az idézett állítását azonban valamennyi hadviselő félre kiterjesztette.
Karsai László történész az Élet és Irodalomban megjelent, Schmidt Mária memóriája című 2008-as írásában éppen ezt kifogásolta: szerinte Schmidt Mária a náci Németország céljairól feledkezett meg. Karsai László ugyanebben a cikkében Schmidt Mária publikációinak nemzetközi visszhangját és több munkájának pontosságát is kifogásolta. Az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum történeti összefoglalója a náci háborút és a népirtó politikát egymástól elválaszthatatlan folyamatként mutatja be.
A két történész vitája később is folytatódott. Schmidt Mária egy 2014-es, saját honlapján közzétett válaszában visszautasította Karsai László vádjait, hamis tényállításokat és csúsztatásokat rótt fel neki, valamint a vitapartner szellemi integritásának tiszteletben tartását kérte.
Valóban nem volt téma a náci múlt a hetvenes évekig?
Egy 2022. március 6-án a saját oldalán is megjelent interjúban Schmidt Mária a Terror Háza létrehozását a német múltfeldolgozással hasonlította össze. Azt állította, hogy a második világháború után a hetvenes évekig „a Német Szövetségi Köztársaságban egyáltalán nem volt téma, hogy mi történt a nácizmus alatt, nem volt téma a holokauszt”.
Ehhez képest az első frankfurti Auschwitz-per 1963. december 20-án kezdődött, és 1965 augusztusában zárult; az időpontokat a Fritz Bauer Intézet dokumentációja rögzíti. A dachaui emlékhelyet pedig dokumentációs kiállítással együtt már 1965. május 9-én megnyitották.
Ezek az események évekkel megelőzték a Schmidt Mária által megjelölt évtizedet. A német társadalom múltfeldolgozásának hiányosságairól lehet vitatkozni, a téma teljes hiányára vonatkozó kijelentésnek azonban ezek a dokumentált tények ellentmondanak.
Romsics Ignác a Terror Háza történelemképét is vitatta
Romsics Ignác történész egy 2019. márciusi előadásában a múzeum egészének szemléletével kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat. A Magyar Narancs tudósítása szerint azt mondta, a kiállítás összemossa az 1956 előtti és utáni korszakot, és nem érzékelteti kellően a közöttük lévő különbségeket. Az 1956-os forradalom bemutatását pedig Nagy Imre és Bibó István szerepének háttérbe szorítása miatt nevezte egyoldalúnak.
Nagy Imre emlékezetének ügyében idén az unokája is megszólalt: Jánosi Katalin júniusi beszédében a Terror Háza kiállításait és a korábbi kormány emlékezetpolitikáját is bírálta.
A pártalapítvány most ennek a múzeumnak a szellemi örökségére építene új intézményt Schmidt Mária vezetésével. Karsai László és Romsics Ignác nyilvános kifogásai azt mutatják, hogy a továbbvinni kívánt történelemkép szakmai elfogadottsága korántsem általános.
