Megszűnt Schmidt Mária alapítványa, bizonytalan az intézethálózat jövője.
Július 31-én megszűnt a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, miután a Magyar Péter vezette kormány felszámolta a nem felsőoktatási közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentős részét. Az alapítvány több mint két évtized alatt a Terror Háza Múzeumtól a XX. és XXI. Század Intézeten át a Kertész Imre Intézetig kiterjedő hálózatot épített ki jelentős állami finanszírozással. Az intézmények azonban nem szűntek meg automatikusan: további sorsukról egyelőre a kormány sem hozott végleges döntést.
A Telex részletes összesítése szerint a megszűnt alapítvány mögött 2025 végére több mint 23 milliárd forintos eszközállomány állt, amelyből mintegy 5,7 milliárd forintot ingatlanok tettek ki.
Az alapítvány hosszú időn keresztül nemcsak történeti kutatással és múzeumi feladatokkal foglalkozott, hanem az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának egyik meghatározó intézményi központjává vált.
Több mint húsz év alatt épült fel Schmidt Mária intézethálózata
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt még az első Orbán-kormány hozta létre 1999-ben.
Az alapításkor 117 millió forint állami támogatást kapott, vezetője pedig Schmidt Mária lett, aki abban az időben Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadójaként is dolgozott.
Az alapítvány hivatalos célja a XX. századi magyar és kelet-közép-európai történelem, ezen belül különösen a kommunista diktatúrák kutatása és bemutatása volt.
A következő évtizedekben azonban ennél jóval nagyobb intézményrendszer nőtt köré.
A hálózathoz különböző időszakokban többek között a
- Terror Háza Múzeum,
- XX. Század Intézet,
- XXI. Század Intézet,
- Habsburg Történeti Intézet,
- Kommunizmuskutató Intézet,
- Kertész Imre Intézet,
- valamint az Eötvös József Intézet
kapcsolódott.
Az intézmények tevékenysége a történeti kutatástól és múzeumi munkától az aktuálpolitikai elemzésekig terjedt.
A XXI. Század Intézet a kormányoldal rendszeres szereplőit adta
A hálózat politikailag leginkább látható része a XXI. Század Intézet volt.
Az intézet munkatársai és vezetői az elmúlt években rendszeresen szerepeltek a kormánypárti médiában politikai elemzőként és kommentátorként. Az intézethez különböző időszakokban olyan nevek kötődtek, mint Deák Dániel, Békés Márton, G. Fodor Gábor vagy Halkó Petra.
Az intézeten belül további műhelyek is létrejöttek, köztük a Deák Ferenc Műhely és a Szabad Európa Intézet.
Utóbbihoz csatlakozott Szájer József volt fideszes európai parlamenti képviselő is.
Schmidt Mária az intézményrendszert következetesen olyan műhelyként mutatta be, amelynek célja a diktatúrák működésének és történelmi örökségének feldolgozása.
Kritikusai ugyanakkor hosszú ideje azt kifogásolták, hogy az intézetek történelmi és politikai értelmezései rendszeresen egybeestek a Fidesz aktuális politikai narratívájával.
Schmidt szerint az alapítvány nem kapott vagyont – a törvény mást mutat
A történet egyik legérdekesebb része Schmidt Mária közelmúltbeli nyilatkozata.
A Mandinernek azt mondta, hogy alapítványa nem kapott vagyont az államtól, hanem kizárólag a törvény által előírt tőkeminimumot biztosították számára.
A nyilvánosan elérhető jogszabályok alapján azonban ez az állítás legalábbis erősen félrevezető.
A 2020. évi XXX. törvény név szerint rendelkezett arról, hogy két budai ingatlan ingyenesen az alapítvány tulajdonába kerül.
Az egyik a XII. kerületi Határőr út 35. alatt található villa, amely már korábban is az alapítvány székházaként működött.
A másik az Istenhegyi út 92. alatti ingatlan volt.
A jogszabály szó szerint „ingyenes vagyonjuttatásként” rendelkezett az ingatlanok átadásáról.
Az ingyen kapott villák felújítására további 2,2 milliárd jutott
Az állami szerepvállalás nem ért véget az ingatlanok átadásával.
Az Átlátszó korábbi feltárása szerint a két budai villa felújítására összesen 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosítottak.
A Határőr úti villa felújítására egymilliárd, az Istenhegyi úti épületre további 1,2 milliárd forint jutott.
A Határőr úti munkálatok kivitelezője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. lett.
Mindez azért különösen fontos Schmidt mostani állítása mellett, mert nem értelmezési kérdésről van szó: a törvény és a korabeli dokumentumok egyaránt konkrét állami ingatlanjuttatásokat rögzítenek.
Évente közel egymilliárd forint csak a működésre
Az intézményrendszer finanszírozása sem merült ki az ingatlanokban.
A Telex összesítése szerint 2020 után az alapítvány évente mintegy 820 millió–1 milliárd forintos működési támogatástkapott a központi költségvetésből.
Ehhez külön programokra további százmilliós vagy akár milliárdos összegek társultak.
Csak 2025-ben egyebek mellett
- 30 millió forint jutott a József nádor-emlékév előkészítésére,
- 1,5 milliárd forint szakmai továbbképzésekre,
- 19 millió forint a Szuverenitás-index létrehozására,
- 40 millió forint Wittner Mária hagyatékának megvásárlására,
- másfél évre pedig összesen 5 milliárd forintot irányoztak elő a Hajrá Magyarország Projektre.
Utóbbi egy olyan internetes felület, amely az előző tizenhat év települési fejlesztéseit gyűjtötte össze.
2021-ben emelték be a KEKVA-rendszerbe
Az alapítvány 2021-ben vált közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá.
A KEKVA-rendszer lényege az volt, hogy jelentős állami vagyont és közfeladatokat helyeztek alapítványi struktúrákba, amelyek kuratóriumai később jelentős önállóságot kaptak az aktuális kormánytól.
Az Orbán-kormány idején ebbe a struktúrába került az állami felsőoktatás jelentős része, az MCC és számos más kulturális, gazdasági vagy tudományos szervezet is.
Magyar Péter kormánya 2026-ban ennek a rendszernek a felszámolásáról döntött.
A kabinet álláspontja szerint ezzel azt akarták megakadályozni, hogy a felszámolás előtt vagyonelemeket mozgassanak ki a megszüntetésre kijelölt szervezetekből.
Július 31-én megszűnt az alapítvány
A kormány július közepén jelölte ki azokat az elszámolási biztosokat, akiknek a KEKVA-k megszüntetését kellett végrehajtaniuk.
A Schmidt Mária vezette alapítvány is azok között a nem felsőoktatási KEKVA-k között volt, amelyek 2026. július 31-ével megszűntek.
A kormány az intézkedést részben az Európai Unióval fennálló jogállamisági és finanszírozási vita rendezésével, részben az állami vagyon feletti ellenőrzés helyreállításával indokolta.
A Terror Háza nem zárt be
Az alapítvány megszűnése nem jelenti azt, hogy az általa működtetett intézmények egyik napról a másikra bezártak.
A Terror Háza Múzeum, a XX. és XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a többi szervezet egyelőre tovább létezik.
A legnagyobb kérdés éppen az, hogy milyen formában folytathatják munkájukat.
A megszűnt alapítvány jogutódja a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium lett.
A Telex kérdésére a tárca azt közölte, hogy még belső és külső egyeztetések zajlanak az intézetek jövőjéről.
A minisztérium szerint azért különösen összetett a helyzet, mert más megszüntetett vagyonkezelő alapítványok alatt is működtek emlékezetpolitikai intézmények, ezért ezekről egységes koncepció alapján szeretnének dönteni.
Schmidt Mária: megvárom, amíg elküldenek
Schmidt Mária egyelőre nem készül önként távozni.
A Mandinernek adott interjújában úgy fogalmazott:
„Én megvárom, amíg elküldenek. Addig nem megyek sehova, semmi okom nincs rá.”
Hogy erre sor kerül-e, egyelőre nem ismert.
Az viszont már eldőlt, hogy az a közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amely több mint húsz éven keresztül Schmidt Mária intézményrendszerének pénzügyi és szervezeti hátterét adta, megszűnt.
A következő döntés már arról szól majd, mi marad meg az intézetekből, milyen finanszírozással működhetnek tovább, ki vezeti őket, és milyen módon kezeli az állam a mögöttük felhalmozott több milliárd forintos vagyont.