Závada Pál író szerint sürgősen felül kell vizsgálni a 2027-es költségvetés tervezetét. Közösségi bejegyzésében a szociális dolgozók alacsony fizetését, az állami egyetemek finanszírozását és a korábbi Orbán-kormányok alatt kiépült kulturális intézményrendszer változatlan támogatását kifogásolja. Különösen azt tartja elfogadhatatlannak, hogy miközben számos területen továbbra is kevés pénz jut a dolgozók megbecsülésére, egyes intézmények a kormányváltás után is jelentős állami forrásokból gazdálkodhatnak.
„Csatlakozom mindazok tiltakozásához, akik elengedhetetlennek tartják a 2027-es költségvetés tervezetének sürgős felülvizsgálatát” – kezdte bejegyzését Závada Pál.
A szociális dolgozók bére miatt is tiltakozik Závada Pál
Az író szerint fájdalmas szembesülni azzal, milyen alacsony fizetésért dolgoznak a régóta elhanyagolt ágazatok munkavállalói. Külön megemlíti a szociális szférát, ahol az általa várt érdemi bérrendezés helyett szerinte mindössze 10 százalék körüli bérkiegészítéssel kell beérniük az érintetteknek.
A kormány a 2027-es költségvetés ismertetésekor az állami szociális intézmények dolgozóinak átlagosan 17,8 százalékos béremelését jelentette be, a közművelődésben dolgozóknak pedig átlagosan 10,7 százalékos emelést tervez. Závada Pál bejegyzése azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú évek alatt felhalmozódott bérlemaradások rendezéséhez ennél nagyobb változásra lenne szükség.
Az író azt is kifogásolja, hogy a forráshiányra hivatkozó magyarázatok mellett továbbra is jelentős összegek jutnak olyan szervezeteknek, amelyek szerinte az Orbán-rendszer politikai és kulturális értékrendjét szolgálták.
A Magyar Művészeti Akadémia támogatását is számon kéri
Závada Pál különösen problémásnak tartja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) finanszírozása nem csökken, sőt a 2027-es tervezet szerint emelkedik.
A költségvetési adatok alapján az MMA az idei 13,98 milliárd forint után jövőre 14,39 milliárd forintból gazdálkodhatna. Eközben a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtható támogatások kerete 12,31 milliárdról 7,51 milliárd forintra csökkenne. Más kulturális területek, köztük a közgyűjtemények és az előadóművészet támogatása ugyanakkor növekedne.
Az akadémia szerepéről korábban is beszámoltunk, amikor Krasznahorkai László visszautasította az MMA Nemzet Művésze elismerésére történő jelölését.
Závada Pál most azt kérdőjelezi meg, miért maradnak fenn a korábbi kulturális finanszírozási rendszer egyes elemei a kormányváltás után is.
„Semmi nem indokolja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia kiváltságait és korábbi finanszírozását a kormány nemhogy változatlanul hagyja, hanem még meg is emelje” – fogalmazott.
Az ELTE és a Zeneakadémia helyzetét is szóvá tette
Az író szerint az egyetemi finanszírozásban is szükség lenne változtatásokra. Külön említi az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Zeneakadémiát, amelyek nem kerültek át a korábbi kormány által kialakított alapítványi fenntartási rendszerbe.
A két intézményben dolgozók bérezése az elmúlt hónapokban is viták tárgya volt. A Zeneakadémián például egy tanársegéd vagy adjunktus alapilletménye bruttó 373 200 forint, amelyet 2026 novemberének végéig 15 százalékos kiegészítés növel. Az ELTE-n a szakszervezeti adatok szerint a dolgozók 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai pedagógus.
Bár a kormány tízmilliárd forintot különített el az állami fenntartású egyetemek oktatói béreinek rendezésére, Závada Pál szerint a korábbi finanszírozási hátrányok felszámolása továbbra is sürgető feladat.
Závada Pál szerint a kulturális rendszer egészét felül kellene vizsgálni
Az író bejegyzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy szerinte a kormány eddig nem vizsgálta felül megfelelő alapossággal az Orbán-korszakban kialakult kulturális intézményrendszert.
Úgy látja, legalább a korábbi döntések következményeinek feltárására és a legkárosabbnak tartott folyamatok leállítására szükség lenne, még akkor is, ha egy teljesen új kulturális támogatási rendszer létrehozása hosszabb időt vesz igénybe.
Závada Pál a történelmi emlékezetpolitikával foglalkozó intézmények további finanszírozását is kifogásolja. A Magyarságkutató Intézet például a tervezet alapján jövőre is egymilliárd forintos támogatásra számíthat.
A 2027-es költségvetés másik vitatott tételéről az Ellenszél már beszámolt: a javaslat a korábbi köztársasági elnökök, köztük Novák Katalin számára is fenntartaná a 73 millió forintos közcélú adományozási keretet.
Závada Pál szerint a kormányzatnak újra kellene gondolnia, mely intézmények működésére mennyi közpénzt fordít, és hogyan lehetne jobban megbecsülni azokat, akik a tudomány, a kultúra és a közgyűjtemények területén dolgoznak.
Az író bejegyzése így a 2027-es költségvetés parlamenti vitájában is felmerülő kérdésre irányítja a figyelmet: milyen mértékben változtat az új kormány a korábban kialakult állami támogatási rendszeren?
