
A sajtó által hozzá kötött magántőkealapoknál már nem találta Tiborcz István nevét a Szeretlek Magyarország friss adatbázis-kutatása. Ettől azonban nem lett világosabb, kik a vagyon végső haszonhúzói: több helyen alapkezelői vezetők és nulla százalékos bejegyzések szerepelnek.
A 444 által ismertetett kutatás a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásának október 26-i állapotát vizsgálta. A Szeretlek Magyarország 21 kiválasztott alapból 19-et talált meg az adatbázisban.
Szeptemberben még 99 százalék szerepelt a neve mellett
A változás a Gordiusz Magántőkealapnál különösen látványos. A Transparency International szeptemberi elemzésében Tiborcz még 99 százalékos részesedéssel jelent meg. A friss kutatás már csak Mikesy Álmost találta ott, nulla százalékos adattal, az alapkezelő vezetőjeként.
A nulla százalék itt nem azt jelenti, hogy az alapnak nincs vagyona. A vezetőként, irányítóként feltüntetett személy adata nem azonos egy pénzt befektető tulajdonos részesedésével. Ugyanígy egy név eltűnése sem bizonyítja önmagában, hogy az érintett eladta az érdekeltségét vagy külföldre vitte a vagyonát.
A probléma nem tegnap kezdődött
A Transparency már szeptemberben arra jutott, hogy a szigorított szabályok mellett is hiányos a befektetők átláthatósága. A szervezet olyan bejegyzéseket is bemutatott, amelyek hatályon kívül helyezett jogszabályhelyre hivatkoztak, vagy az alapkezelő vezetőit nevezték meg a befektetők helyett.
Az általuk vizsgált példák között volt az Andezit és a BudaPart-, illetve Dürer-fejlesztésekről ismert Főnix Magántőkealap is. A gond tehát túlmutat egy üzletember nevén: a nyilvántartásból nem minden esetben áll össze, ki rendelkezik az alapok mögötti tényleges gazdasági érdekeltséggel.
Állami pénz miatt sem mindegy, mi látszik
A Gordiuszhoz korábban 50 milliárd forintos MFB-befektetés kapcsolódott. A friss beszámoló szerint az állami bank idén márciusban 59,9 milliárd forintért szállt ki. Ezt befektetésként és kiszállásként kell leírni, nem vissza nem térítendő támogatásként.
Tiborcz üzleti ügyeit az utóbbi napokban a londoni költözésről szóló értesülés is a figyelem középpontjába helyezte. A költözésről szóló hír és az alapok nyilvántartásának változása között azonban nem igazolt az ok-okozati kapcsolat.
A mostani kutatás legerősebb állítása így nem az, hogy „eltűnt a pénz”, hanem az, hogy a korábban megnevezett befektető helyett ismét nehezebben értelmezhető adatok maradtak. A nyilvántartásnak éppen arra kellene választ adnia, amitől most sem lett egyértelműbb a kép: kié a gazdasági érdekeltség, és ki gyakorol felette ellenőrzést?