Elindult az országos, egységes betegelégedettségi rendszer, amelyben a betegek és hozzátartozóik is értékelhetik az egészségügyi ellátást. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő azonban komoly fenntartásokat fogalmazott meg az új intézkedéssel kapcsolatban. Szerinte a magyar egészségügy legnagyobb problémái régóta ismertek, és egy újabb értékelési rendszer önmagában nem fogja megoldani őket.
Az Egészségügyi Minisztérium által bevezetett rendszer célja, hogy a betegek tapasztalatai eljussanak az egészségügyi intézmények vezetőihez és a döntéshozókhoz. Az EgészségAblak alkalmazáson keresztül az ellátást követően kérdőív tölthető ki, a hozzátartozók pedig a rendelőkben elhelyezett QR-kódok segítségével mondhatják el véleményüket.
A minisztérium tájékoztatása szerint az összesített eredmények várhatóan egy hónapon belül nyilvánosan is elérhetők lesznek.
Kunetz Zsombor szerint a problémák már régóta ismertek
Kunetz Zsombor a Facebook-bejegyzésében elismerte, hogy egy jól működő egészségügyi rendszerben fontos szerepe lehet a betegek visszajelzéseinek. Ezek segítségével azonosíthatók a problémák, és meghatározható, hol van szükség beavatkozásra.
Csakhogy szerinte a magyar egészségügy jelenlegi állapota messze van az ideálistól.
„Ráadásul, ahogy a problémák jelentős része már régen ismert, úgy a megoldásuk is az” – fogalmazott a szakértő.
Kunetz Zsombor ezután egymás után sorolta azokat a kérdéseket, amelyek szerinte sokkal fontosabbak a betegek elégedettségének mérésénél.
- Lesz-e az új rendszertől több pénz az egészségügyben?
- Szervezettebbé válik-e az ellátás?
- Javulnak-e a túlhajszolt, túlóráztatott és szerinte nem megfelelően megfizetett egészségügyi dolgozók munkakörülményei?
A szakértő arra is kíváncsi, hogy az új kérdőívektől csökkennek-e a járóbeteg-várólisták, hozzáférhetőbbé válik-e az alap- és szakellátás, valamint lesz-e több orvos, ápoló és megfelelő felszerelés a kórházakban.
Az egészségügy gondjait egy kérdőív nem tudja megszüntetni
Kunetz Zsombor felvetéseinek súlyát a korábban nyilvánosságra került adatok is mutatják. Az Ellenszél szeptemberben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő válasza alapján arról számolt be, hogy Magyarországon 971 tartósan betöltetlen háziorvosi szolgálatot tartanak nyilván.
A betegek ellátáshoz jutása szintén megoldandó feladat. A műtéti várólistacsökkentés érdekében az egészségügyi vezetés már külön programot hirdetett, amelynek célja a várakozási idők mérséklése.
Az új betegelégedettségi rendszer közben olyan szempontokat vizsgál, mint a tisztaság, a tájékoztatás, az egészségügyi dolgozók hozzáállása és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Ezek mind fontosak a betegek számára, Kunetz Zsombor szerint azonban a háttérben meghúzódó szervezési, finanszírozási és munkaerőproblémákkal is foglalkozni kell.
A szakértő külön kitért az egészségügyi intézményekben tapasztalható, általa mérgezőnek nevezett munkahelyi környezetre is. Kérdésként vetette fel, hogy ezen változtathat-e egy betegelégedettségi felmérés.
A Titanic példájával foglalta össze a véleményét
Kunetz Zsombor a bejegyzés végén egy különösen szemléletes hasonlattal érzékeltette, mit gondol az intézkedésről.
„Pont olyan ez így, mint amikor az utasokat a Titanic süllyedése közepette megkérdezik, hogy az a C-dúr a helyén volt-e?”
A hasonlattal arra utalt, hogy miközben a magyar egészségügy számos alapvető problémával küzd, a döntéshozók egy olyan új eszközt vezetnek be, amely önmagában nem képes megszüntetni ezeket a nehézségeket.
A következő hónapokban az is kiderülhet, hogy a beérkező betegvélemények alapján milyen konkrét intézkedések születnek, és azokból mit érzékelnek majd a betegek, illetve az egészségügyi dolgozók.
