Oroszország ismét előveheti azt a követelését, hogy a NATO katonai jelenléte térjen vissza az 1997-es állapotokhoz. Magyarország két évvel később csatlakozott a szövetséghez, és ma többnemzeti NATO-harccsoport működik hazánkban. A lehetséges orosz követelésnek ezért magyar biztonságpolitikai tétje is lenne.
Moszkva az ukrajnai háború lezárásáról szóló újabb tárgyalásokon a NATO európai katonai jelenlétének visszaszorítását is napirendre veheti – derül ki a Telegraph értesülését ismertető litván közszolgálati LRT beszámolójából.
A diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentés szerint Oroszország azért is szeretné bevonni az európai országokat az egyeztetésekbe, hogy a szövetség keleti terjeszkedésével kapcsolatban engedményeket érjen el.
Ez egy lehetséges tárgyalási követelésről szóló sajtóértesülés. Elfogadott megállapodásról vagy NATO-visszavonulásról nincs szó a beszámolóban.
Mit jelent az 1997-es dátum?
A közösségi médiában terjedő „1997-es NATO-határok” megfogalmazás könnyen félrevezető lehet. A korábbi orosz követelések egyik lényegi eleme a katonák és fegyverzet telepítésének korlátozása volt.
Moszkva 2021 végén, az Ukrajna elleni teljes körű invázió előtt már olyan biztonsági megállapodást szorgalmazott, amely visszafogta volna a szövetséges erők jelenlétét az 1997 után csatlakozott országokban. Emellett a NATO további bővítésének megakadályozását is követelte.
A tagság és a külföldi szövetséges csapatok állomásoztatása azonban két külön kérdés. Egy ország saját hadereje és a területére érkező más tagállami alakulatok jelenléte sem mosható össze.
Magyarországon ma is működik NATO-harccsoport
Magyarország 1999. március 12-én lett NATO-tag, Lengyelországgal és Csehországgal együtt. Az 1997-es viszonyítási pont tehát a magyar csatlakozást is megelőzi.
A NATO keleti szárnyáról szóló hivatalos tájékoztató szerint Magyarország egy többnemzeti harccsoport befogadó és vezető nemzete. A 2026. júniusi összesítés Horvátországot, Olaszországot, Törökországot és az Egyesült Államokat sorolja a hozzájáruló országok közé.
A friss LRT-beszámoló Magyarországot nem nevezi meg. A magyar vonatkozás a csatlakozás időpontjából és a jelenlegi szövetséges katonai jelenlétből következik: egy széles körű visszavonási megállapodás ezt a jelenlétet is érinthetné. A pontos következmények megítéléséhez azonban egy új javaslat konkrét szövegére lenne szükség.
Oroszország nem dönthet Magyarország NATO-tagságáról
A katonai telepítések korlátozása önmagában nem szüntetné meg Magyarország tagságát vagy a kollektív védelemhez kapcsolódó kötelezettségeket.
Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján az egyik tag elleni fegyveres támadást valamennyiük elleni támadásnak tekintik. A segítségnyújtás módjáról az egyes tagállamok döntenek.
A NATO a korábbi orosz követelések idején is ragaszkodott az alapelveihez. Jens Stoltenberg akkori főtitkár a 2022. január 26-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tagságról a szövetségesek és a csatlakozni kívánó ország döntenek, Oroszországnak ebben nincs vétójoga.
A mostani értesülés jelentősége az, hogy Moszkva az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon ismét a NATO-tagállamok védelmi berendezkedését is alku tárgyává teheti.
