Matolcsy György szabadlábon védekezhet az Erste-ügyben, amelyben hét embert gyanúsítottak meg hivatali visszaéléssel. A valódi botrány azonban nem önmagában a kényszerintézkedés elmaradása, hanem a gyanú tartalma: felhasználhatták-e a jegybank hatósági erejét arra, hogy eltávolítsanak valakit egy bank vezető testületéből?
A Telex értesülése szerint a volt jegybankelnök szabadlábon védekezhet a keddi gyanúsítotti kihallgatása után. Az ügy hét érintettje idézésre jelent meg a Nemzeti Nyomozó Irodánál, előállításukra nem volt szükség.
Az Ellenszél már beszámolt Matolcsy meggyanúsításáról és a házkutatásokról. A nyomozók dokumentumokat szereztek be az MNB-től és az Erstétől, valamint adatokat mentettek a gyanúsítottak mobileszközeiről.
A HVG által ismertetett ügyészségi közlemény szerint a megalapozott gyanú arra vonatkozik, hogy 2023-ban a jegybank bankfelügyeleti területén egyes vezetők utasításra, hivatali hatáskörükkel visszaélve gyakoroltak nyomást egy bankra. A cél az osztrák anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagjának távozása volt, amit a gyanú szerint el is értek.
Simor András korábbi jegybankelnök tavasszal arról beszélt, hogy az Erstét kellemetlen hatósági eljárásokkal fenyegették annak érdekében, hogy ő távozzon a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából.
Ha a gyanú bizonyítást nyer, az nem egyszerű vezetői túlkapás: azt jelentené, hogy egy közintézmény hatósági jogosítványait személyi leszámolás eszközévé tették.
A bankfelügyelet nem arra való, hogy valakinek kellemetlenséget okozzon, mert egy vezető ezt szeretné. A felügyeleti hatáskör nem a mindenkori jegybankelnök személyes tulajdona.
Ki adta az utasítást, és ki hajtotta végre?
A nyomozásnak nemcsak azt kell tisztáznia, történt-e jogellenes nyomásgyakorlás. Ugyanilyen fontos, hogy honnan indult az utasítás, kik közvetítették, és az egyes szereplők mit tudtak a céljáról.
A hét gyanúsított említése önmagában ezekre nem válasz. A büntetőjogi felelősséget személyenként kell bizonyítani; Matolcsy felelősségét sem helyettesítheti az, hogy ő vezette az intézményt.
De a másik véglet is elfogadhatatlan lenne: ha egy esetleges vezetői utasítás története végül kizárólag a végrehajtóknál érne véget.
A korábbi tisztség nem lehet védőpajzs
A mérce nem az, készül-e bilincses fénykép egy volt jegybankelnökről. Hanem az, hogy a hatóságok következetesen feltárják-e a történteket, bárhová vezetnek a bizonyítékok.
Matolcsyt ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást. De több védelem sem járhat neki azért, mert egykor a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.
Az ártatlanság vélelme alapkövetelmény. A közhatalom gyakorlóinak elszámoltathatósága ugyancsak az. Egyik sem lehet ürügy a másik félretolására.
