Amerikai állami támogatást kínálnak a Trump-kormányzat európai prioritásaihoz illeszkedő szervezeteknek, a francia jelentkezőket azonban a Reuters értesülése szerint kizárják. Az ok éppen az, ami az egész program kényes pontja: a külföldi választási beavatkozás veszélye.
Egymillió és hárommillió dollár közötti támogatásokat kínál európai szervezeteknek az amerikai külügyminisztérium demokráciával, emberi jogokkal és munkaügyekkel foglalkozó hivatala, a DRL. A Reuters szeptember 10-i tudósítása szerint a programból a francia pályázókat kizárják, mert Washingtonban tartanak a 2027-es francia elnökválasztás előtti külföldi beavatkozás vádjától.
A hírügynökség két forrásra hivatkozik. Egyikük szerint a döntést már a francia illetékesekkel is közölték.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor nem erősítette meg a kizárást. Szóvivője azt válaszolta, hogy a programok még egyeztetés alatt állnak, a bizalmas diplomáciai megbeszéléseket pedig nem kommentálják.
Demokráciatámogatás, Trump politikai prioritásai mentén
A Reuters által ismertetett július 13-i pályázati kiírás hivatalosan a demokratikus ellenálló képesség, a jogállamiság, a szólás- és sajtószabadság, valamint az emberi jogok erősítését nevezi meg célként.
A támogatható témák között szerepel azonban a nemzeti szuverenitás, a migráció, a cenzúra és a politikai célúnak tekintett jogi eljárások kérdése is. Ezek a Trump-féle MAGA-mozgalom európai politikai üzeneteinek is meghatározó elemei.
Nem közvetlen pártfinanszírozásról szól a tudósítás. A politikai jelentősége mégis világos: egy külföldi kormány pénzzel segíthet olyan szervezeteket, amelyek az általa fontosnak tartott ügyeket képviselik más országok nyilvánosságában.
A Reuters szeptember elején külön is beszámolt európai jobboldali médiának tervezett amerikai támogatásokról. A mostani francia ügy tehát egy szélesebb támogatási törekvésbe illeszkedik.
Párizs előre jelezte: nem kér a beavatkozásból
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter már júliusban, a pályázat meghirdetése után figyelmeztetett: Franciaország és az európai országok semmilyen irányból nem fogadják el a választási folyamataikba történő külföldi beavatkozást.
Egy névtelenséget kérő francia pályázó a Reutersnek azt mondta, egymillió dollárt igényelt volna cenzúraellenes és szólásszabadsággal kapcsolatos kezdeményezésekre. Később arról értesítették, hogy a francia szervezeteket a beavatkozással kapcsolatos aggályok miatt kizárják.
Beszámolója szerint az amerikai tisztviselők egy készülő francia törvény miatt is aggódtak. A javaslat szigorítaná az online dezinformáció és a demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás elleni fellépést.
A pályázó már azt is fontolgatja, hogy szervezetét más országba, akár Brüsszelbe költözteti, hogy későbbi támogatásokra jelentkezhessen. Ez egyelőre az ő terve, nem bizonyíték arra, hogy így valóban megkerülhetők a feltételek.
Az üzleti érdekek is fékezhetik Washingtont
A Reuters forrásai szerint az amerikai kormányzaton belül sem egységes a hozzáállás Franciaországhoz. Miközben egyes MAGA-kötődésű tisztviselők keményebb fellépést sürgetnek, mások a Franciaországban működő amerikai vállalatokat érő következményektől tartanak.
A tudósításban idézett amerikai kormányzati adatok szerint a két ország áru- és szolgáltatáskereskedelme 2024-ben 160,9 milliárd dollárt tett ki. Washingtonnak tehát jelentős gazdasági érdekei is fűződnek a kapcsolathoz.
A politikai ellentmondást ettől még nem oldja fel a francia kivétel. Ha egy támogatási programnál az egyik országban felmerül a választási beavatkozás veszélye, jogos kérdés, milyen garanciák védik más országok politikai önállóságát.
A francia kizárás pontos szabályai és a végleges kedvezményezettek köre egyelőre nem ismert. A Reuters beszámolója magyar támogatottat nem nevez meg.
