Az augusztus 20-i közbeszerzés újabb dokumentumai szerint a később győztes Hardrock Kft. vezetője már hetekkel a tender hivatalos kiírása előtt költségekről, szerződésekről és a rendezvény műszaki részleteiről egyeztetett. A Hadházy Ákos által közzétett levelekben Radnai Márk neve több alkalommal is megjelenik a másolatot kapók között.
A dokumentumok önmagukban nem bizonyítják, hogy bűncselekmény történt. Azt azonban nagyon is indokolttá teszik, hogy a kormány ne általános magyarázatokkal, hanem a teljes levelezés és a közbeszerzés előkészítésének nyilvánosságra hozásával válaszoljon.
Mert itt már nem az a kérdés, hogy szép volt-e a tűzijáték. Hanem az, hogy minden meghívott cég ugyanarról a rajtvonalról indult-e.
A levelezés időrendje a történet legfontosabb része
A Hadházy által bemutatott egyik levél szerint Zelcsényi Miklós június 16-án, „Radnai Márk kormánybiztos kérése alapján” fordult a korábbi szervező, a Lounge Event vezetőjéhez.
Ekkor még nem írták ki az új közbeszerzést, sőt a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség a később megszüntetett szerződést sem bontotta fel a Lounge-zsal.
A következő napok leveleiben már egyre részletesebb adatok kerültek szóba:
- a korábban kifizetett előlegek;
- az elfogadott 2026-os költségvetés;
- a pirotechnikai szerződés összege;
- az alvállalkozók és a kapcsolódó programok;
- a fényshow, a lézershow, a drónshow és az őrzés költségei;
- a hajókra, uszályokra, áramellátásra és technikai háttérre vonatkozó információk.
Június 21-től Besnyő Dániel, a később győztes Hardrock Kft. vezetője is bekapcsolódott az egyeztetésbe. A levelek alapján további költségadatokat és tételes bontásokat kért a korábbi szervezőtől.
Az új tendert csak július 7-én indították el.
A G7 korábbi feltárása szerint a másik két meghívott cég azt állította, hogy kizárólag ezen a napon értesült a lehetőségről. Egyikük sem adott ajánlatot, mert túl rövidnek tartották a határidőt.
A Hardrock viszont ekkor már hetek óta rendelkezhetett a rendezvény előkészítéséhez szükséges információk jelentős részével.
Egyetlen ajánlat érkezett
A hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásba három vállalkozást hívtak meg, de végül kizárólag a Hardrock Kft. pályázott. A cég nettó 3,1 milliárd, bruttó mintegy 3,9 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a megbízást.
Ez önmagában nem teszi szabálytalanná az eljárást. A kérdés az, hogy a későbbi nyertes olyan információs előnyhöz jutott-e, amelyet a másik két meghívott vállalkozás nem kapott meg.
A közbeszerzés lényege ugyanis nem pusztán az, hogy több cég nevét ráírják egy meghívóra. Valódi verseny csak akkor létezhet, ha az ajánlattevők azonos időben, azonos információk birtokában és reálisan teljesíthető határidő mellett készülhetnek.
Ha az egyik szereplő már három héttel korábban ismeri a költségszerkezetet, a szerződéseket, az alvállalkozókat és a technikai részleteket, a többiek pedig néhány napot kapnak egy többmilliárdos ajánlat összeállítására, akkor a verseny legalábbis erősen kérdésessé válik.
Az olcsóbb ünnepség nem feltétlenül jelent tiszta eljárást
A kormány eddigi legerősebb érve az, hogy az ünnepséget jóval olcsóbban rendezték meg az Orbán-kormány által kötött szerződésben szereplő 17,5 milliárd forintnál. Az eredeti összegből 5 milliárd jutott volna a tűzijátékra, további 12,5 milliárd pedig a programsorozatra.
A költségcsökkentés valóban jelentős eredmény lehet. A két összeg azonban nem hasonlítható össze automatikusan, mert a korábbi és az idei rendezvény műszaki tartalma sem volt azonos.
Ennél is fontosabb, hogy az olcsóság és a jogszerűség két külön kérdés.
Egy közbeszerzés attól még nem válik átláthatóvá, hogy kevesebbe kerül, ahogyan egy szabályos eljárás sem lesz automatikusan pazarló azért, mert nem a legolcsóbb ajánlat nyer. A közpénzeknél egyszerre kellene teljesülnie a takarékosságnak, a versenynek és az ellenőrizhetőségnek.
Mit bizonyítanak a dokumentumok, és mit nem?
A nyilvánosságra hozott levelek – amennyiben hitelesek és teljesek – azt mutatják, hogy:
- az új beszerzés előkészítése már a korábbi szerződés felbontása előtt megkezdődött;
- a későbbi nyertes vezetője hetekkel a hivatalos meghívás előtt részletes információkat kért;
- Radnai Márk több levél másolatmezőjében szerepelt;
- a Hardrock később a Lounge munkatársainak közreműködését is kérte;
- a másik két meghívott vállalkozás csak a tender megindításakor értesült az eljárásról.
A levelek ugyanakkor önmagukban nem bizonyítják a túlárazást, a vesztegetést vagy a közbeszerzési bűncselekményt. Hadházy milliárdos túlárazás lehetőségéről is ír, de ezt egyelőre nem támasztotta alá független vizsgálat.
Éppen ezért lenne szükség az ügy teljes és pártatlan kivizsgálására.
Öt kérdésre kellene választ adnia a kormánynak
A botrány tisztázásához legalább a következőket kellene nyilvánosságra hozni:
- Ki és mikor döntött arról, hogy a Hardrockot meghívják a közbeszerzésre?
- Miért kapott a cég már a kiírás előtt részletes költség- és szerződéses adatokat?
- Ugyanezeket az információkat megkapta-e a másik két meghívott vállalkozás?
- Milyen szempontok alapján választották ki éppen ezt a három céget?
- Pontosan milyen műszaki tartalomra és milyen árréssel szerződött az állam?
A Fidesz már a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, a Mi Hazánk feljelentést tett. Ettől még egyik párt sem válik hiteles korrupcióellenes szereplővé, különösen nem a tizenhat évig uralkodó Fidesz. A kritikusaik múltja azonban nem teheti meg nem történtté a levelekben látható egyeztetéseket.
A rendszerváltás valódi próbája nem az, hogy az új kormány képes-e olcsóbb tűzijátékot rendezni. Hanem az, hogy mit tesz akkor, amikor a saját emberei körül merül fel a közbeszerzési manipuláció gyanúja.
Nyilvánosságra hozza a dokumentumokat és független vizsgálatot rendel el – vagy ugyanúgy magyarázkodni kezd, ahogyan elődei tették?