A magyar nemesakác hamarosan az Egyesült Államokban is szélesebb körben elterjedhet. A csaknem harmincéves hazai kutatómunka eredményeként létrehozott Turbo Obelisk akácklónok gyorsan növekednek, jól tűrik a szárazságot, és a fejlesztő cég szerint gyenge minőségű területeken, öntözés nélkül is termeszthetők.
Különös utat járhat be egy Észak-Amerikából származó fafaj: Európába került, Magyarországon több évtizeden keresztül nemesítették, most pedig új tulajdonságokkal térhet vissza az őshazájába.
A magyar Silvanus Forestry és az amerikai Propagate erdészeti vállalat megállapodása alapján az utóbbi kizárólagos jogot kapott a Turbo Obelisk fajtacsoport egyesült államokbeli terjesztésére. A Propagate tájékoztatása szerint a növényeket agrárerdészeti rendszerekben és ipari faültetvényeken hasznosítanák.
A szerződés értékét a magyar vállalkozás nem hozta nyilvánosságra.
Nem génmódosított, hanem kiválasztott klónokról van szó
A Turbo Obelisk nem új fafaj, hanem a fehér akác – tudományos nevén Robinia pseudoacacia – szelektív nemesítésével létrehozott fajtacsoport.
A fejlesztők több évtizeden keresztül olyan példányokat választottak ki és szaporítottak tovább, amelyek gyorsabban növekedtek, egyenesebb törzset neveltek, jobban viselték a szárazságot, illetve kedvezőbb mézelési tulajdonságokkal rendelkeztek. A cég hangsúlyozza, hogy a folyamat során nem alkalmaztak génmódosítást.
A vegetatív szaporítás eredményeként az új facsemeték megőrzik a kiválasztott anyanövény tulajdonságait. Ez az ipari termesztésben kiszámíthatóbb növekedést és egységesebb faanyagot eredményezhet, mint a hagyományos magvetés.
A Silvanus Forestry ismertetője szerint a fejlesztés elsősorban nagy hozamú, jó minőségű keményfa előállítására szolgál. A fajtákat oszlopok, fűrészáru, építőipari faanyag és hosszabb élettartamú fatermékek gyártására használhatják.
Feleannyi idő alatt válhat kitermelhetővé
A Magyarországon elterjedt hagyományos akácállományokat jellemzően 25–30 éves korukban termelik ki. A fejlesztő vállalat szerint a Turbo fajták megfelelő telepítési és ápolási technológia mellett már 12–15 év alatt elérhetik a vágásérettséget.
A cég saját vizsgálatai és a Soproni Egyetem konferenciakiadványában megjelent számítások szerint a nemesített változatok 15 év alatt akár kétszer akkora fatömeget is adhatnak, mint a hagyományos akác. Az egyenesebb törzs azért fontos, mert a kitermelt fa nagyobb része használható magasabb értékű fűrészáruként.
Ezek ígéretes eredmények, de a hozam mindig függ a talaj minőségétől, a csapadéktól, az állománysűrűségtől és az alkalmazott erdészeti technológiától. Az amerikai telepítések feladata éppen annak bizonyítása lesz, hogy a magyar kísérleti állományokban elért teljesítmény eltérő éghajlati körülmények között is megismételhető-e.
Az aszály miatt Magyarországon is felértékelődhet
A Turbo Obelisk egyik legfontosabb ígérete a szárazságtűrés. A Silvanus Forestry szerint a fák olyan gyenge, homokos területeken is gazdaságosan termeszthetők lehetnek, amelyek szántóföldi növénytermesztésre már csak korlátozottan alkalmasak.
Ennek Magyarországon különös jelentősége van. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatása szerint az Alföld intenzív szántóföldi termelésre épülő rendszere az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
A kutatók az Alföld területének 21 százalékán azonosítottak olyan gyenge vagy közepes termőképességű, vízgazdálkodási problémákkal érintett területeket, ahol földhasználatváltás válhat szükségessé.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kiszáradó szántóföldet akáccal kellene betelepíteni. A HUN-REN kutatói elsősorban a víz helyben tartását és a természetközelibb tájhasználatot sürgetik. A faültetvények csak egy lehetséges elemei lehetnek az alkalmazkodásnak.
Ahogy azt az Ellenszél korábban is bemutatta, a magyar aszályhelyzetre nem létezik egyetlen csodamegoldás: vízvisszatartásra, talajvédelemre és a művelési gyakorlat átalakítására egyszerre van szükség.
A szén-dioxid-megkötésnél nem mindegy, mi lesz a fából
A Silvanus Forestry azt állítja, hogy egy megfelelően kezelt Turbo Obelisk ültetvény hektáronként évente akár 30 tonna szén-dioxidot is megköthet. A gyors növekedés valóban jelentős mennyiségű szenet tárolhat a faanyagban.
A klímavédelmi eredmény azonban attól is függ, mi történik a kitermelt fával. Ha tartós építőanyag, bútor vagy oszlop készül belőle, a szén hosszabb ideig a termékben maradhat. Ha viszont rövid időn belül elégetik vagy hagyják elkorhadni, a megkötött szén-dioxid jelentős része visszakerül a légkörbe.
A 30 tonnás érték ezért nem tekinthető minden termőhelyen automatikusan teljesülő eredménynek. A tényleges klímahatást a teljes életciklus alapján kell vizsgálni.
Az akác természetvédelmi megítélése nem egyértelmű
Magyarország erdőterületének csaknem negyedét akácosok alkotják. A fa gazdasági értéke vitathatatlan: tartós faanyagot, tűzifát és a magyar méhészet számára nélkülözhetetlen akácmézet ad.
Ökológiai megítélése azonban jóval összetettebb annál, mint amit a vállalati ismertetők sugallnak.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának összefoglalója szerint a fehér akác Európa több térségében inváziós tulajdonságokat mutat. Gyökérsarjakkal gyorsan terjedhet, árnyékolásával kiszoríthat őshonos növényeket, nitrogénmegkötése pedig úgy változtathatja meg a tápanyagszegény talajokat, hogy az eredeti élővilág visszaszorul.
A nitrogénmegkötés tehát mezőgazdasági környezetben előny lehet, természetes gyepekben és őshonos erdőkben viszont ökológiai kárt is okozhat. Emiatt a nemesített akácot elsősorban ellenőrzött ültetvényekben, megfelelő termőhelyválasztással és terjedésének folyamatos felügyeletével érdemes alkalmazni.
Az amerikai terjeszkedés gazdasági lehetőséget jelenthet egy magyar fejlesztésnek, és az aszálytűrő faanyag iránt valóban nőhet a kereslet. A Turbo Obelisk sikere azonban nemcsak azon múlik majd, milyen gyorsan nő, hanem azon is, hogy képesek-e úgy termeszteni, hogy az ígért gazdasági és klímavédelmi előnyök ne járjanak új természetvédelmi problémákkal.
