
Sulyok Tamás szombat délig nem jelezte, miként dönt az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról. Az államfő határideje szombaton lejár, ezért néhány órán belül tisztáznia kell a helyzetet. Döntése nemcsak saját mandátumáról, hanem a magyar közjogi rendszer következő heteiről is szól.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a módosítást, 139 igen és hat nem szavazattal. Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap továbbította a dokumentumot a köztársasági elnöknek. A változtatás kihirdetését követő napon megszűnne Sulyok Tamás megbízatása.
A csomag több más, jelentős átalakítást is tartalmaz. Hetvenéves korhatárt vezetne be az Alkotmánybíróság tagjainál. Az országgyűlési képviselők legfeljebb tizenkét évig maradhatnának hivatalban. Három megválasztás után a következő parlamenti választáson már nem indulhatnának. A bírák kezdeményezhetnék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását. Létrejönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is.
Az Alaptörvény szerint Sulyoknak három reális lehetősége maradt. Aláírhatja a módosítást, majd elrendelheti annak kihirdetését. Lemondhat tisztségéről, ezzel tiltakozva a parlament döntése ellen. Az Alkotmánybírósághoz is fordulhat, amennyiben eljárási szabálysértést feltételez.
Az államfő egy alaptörvény-módosítást politikai vétóval nem küldhet vissza a parlamentnek. Ez lényeges különbség a hagyományos törvényekhez képest. Sulyok mozgástere ezért szűkebb, mint egy szokásos jogszabály aláírásakor. Sulyok eltávolítása kapcsán korábban – ahogy arról az Ellenszél is beszámolt – az Amnesty International is aggályokat fogalmazott meg.
Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a módosítás politikai vagy tartalmi indokait. Kizárólag azt ellenőrizheti, hogy a parlament betartotta-e az alkotmányos eljárási követelményeket. Ez fontos korlát, mert Sulyok korábban súlyos jogállami kifogásokat fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban.
A Sándor-palota július 9-i közleménye személyre szabott megoldásnak nevezte az államfő eltávolítását. Sulyok szerint a tervezet sérti a demokrácia, a jogállamiság és a hatalommegosztás elvét. A közlemény ugyanakkor nem árulta el, milyen döntésre készül az államfő.
Az aláírás és a lemondás viszonylag gyors átmenetet hozna. Forsthoffer Ágnes ideiglenesen átvenné az államfő feladatait. A parlamentnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kellene választania. Az új elnök hivatalba lépéséig a házelnök gyakorolná az államfői jogköröket.
Az alkotmánybírósági út ennél jóval bizonytalanabb helyzetet teremthet. A testületnek soron kívül, legfeljebb harminc napon belül kellene döntenie. Eljárási hiba megállapításakor a módosítás nem hirdethető ki. Ebben az esetben az Országgyűlésnek ismét foglalkoznia kellene a szöveggel.
Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy ilyen lépés esetén megfosztási eljárás indulhat Sulyok ellen. Ennek megindításához kétharmados parlamenti támogatás szükséges. A folyamat idején az államfő nem gyakorolhatná hatásköreit. A végső közjogi döntést ebben az ügyben is az Alkotmánybíróság hozná meg.
Ez egymással párhuzamos eljárásokat és nehezen értelmezhető hatásköri helyzetet teremthetne. Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki hasonló államfői konfliktus. A vita így az elnöki intézmény későbbi függetlenségét is befolyásolhatja.
Az elhúzódó vita az állami döntések ütemét is befolyásolhatja. Az államfő több kinevezési, képviseleti és törvénykihirdetési feladatot lát el. A helyettesítés ezért nem pusztán jelképes kérdés.
Szombat délutánra egyetlen kérdés maradt nyitva. Sulyok aláírja saját távozásának jogi feltételeit, lemond, vagy alkotmányos ütközetet vállal. Bármelyik utat választja, annak azonnali politikai és intézményi következményei lesznek.
Frissítés: Szombat délután, 17 óra után sem érkezett hivatalos bejelentés Sulyok Tamás döntéséről. A Sándor-palota honlapján sem jelent meg új közlemény az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról. Az államfő továbbra sem jelezte, hogy aláírja a módosítást, lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Magyar Péter közben egy rövid, „Tik-tak, tik-tak” bejegyzéssel üzent az államfőnek. A miniszterelnök vélhetően a döntési határidő közeledésére utalt. A parlamenti adatok szerint az Országgyűlés hétfőn 18 óra 19 perckor fogadta el a módosítást. A dokumentumot ezután rövid időn belül továbbították Sulyok Tamásnak. A végső határidő ezért szombat kora estére eshet.
Frissítés 2:
Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely saját államfői megbízatását is megszünteti. Az aláírt szöveg a Magyar Közlönyben történő megjelenését követő napon lép hatályba.
Az államfő közösségi oldalán azt írta, jogi lehetőségei és lelkiismerete mérlegelése után teljesíti alkotmányos kötelezettségét. Szerinte az aláírás megtagadása jogsértést jelentene. Tartalmi alkotmányossági vizsgálatot pedig sem ő, sem az Alkotmánybíróság nem kezdeményezhet.
Sulyok úgy fogalmazott, hogy a módosítás megszünteti a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállamot. Állítása szerint az elnöki intézmény a végrehajtó hatalom kiszolgáltatottjává válik, és elveszíti fékező szerepét.
Mandátuma a hatálybalépést követő napon ér véget. Ezután Forsthoffer Ágnes veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat. Az Országgyűlésnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Kövess minket a Facebookon is!
Az Ellenszélen ingyen olvashatod a teljes cikkeket. Nálunk nincsenek fizetőssé tett cikkek, de ez nélkületek nem valósulhatna meg, ezért ha módodban áll, kérjük támogass minket ezen az oldalon! Köszönjük!