Magyar Péter kiosztotta a paksi válság kritikusait: „A kormány inkább dolgozik”.
Élesen visszaüzent bírálóinak Magyar Péter csütörtök reggel. A miniszterelnök szerint azok kérik most számon a kormány gyorsaságát, akik éveken keresztül nem készítették fel az országot a súlyosbodó aszályra és a Duna rendkívüli apadására.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett rövid bejegyzésében úgy fogalmazott:
„Akik 16 évig tétlenül végignézték hazánk kiszáradását, most késlekedésről papolnak. Akik pedig két hete még semmit nem tudtak Paksról, és mederkotrást + átemelő szivattyúkat követeltek, most magukat ünneplik. A kormány inkább dolgozik.”
A miniszterelnök nem nevezte meg, hogy pontosan kiknek címezte az üzenetet, de egyértelműen egyszerre bírálta az előző kormányzatot és a paksi válság kezelésével kapcsolatban megszólaló politikusokat, szakértőket.
Rendkívüli munkálatok kezdődnek a Dunán
A kormány egy nappal korábban jelentette be, hogy az atomerőmű működésének biztosítása érdekében fenékküszöböt építenek a Dunában, Paks és Dunaszentbenedek között. A munkálatokhoz mintegy 145 ezer köbméter követ használnak fel, és száz katonát is a helyszínre vezényelnek. A kivitelezés a tervek szerint napi huszonnégy órában zajlik majd.
Ha a Duna gyorsabban apadna, mint ahogyan az építkezés halad, a kormány két, egyenként 80 méteres bárka irányított elsüllyesztését is előkészítette. Ettől átmenetileg körülbelül húsz centiméteres vízszintemelkedést várnak az erőmű térségében.
A fenékküszöb feladata az lenne, hogy a folyó vizének egy részét visszatartva megfelelő szintet biztosítson az atomerőmű hűtővízrendszerének. A beavatkozástól a kormány azt reméli, hogy csökkenthető vagy elkerülhető lesz a paksi termelés további visszafogása.
Centimétereken múlik az ország áramtermelése
A Paksi Atomerőmű az elmúlt hetekben történelmi helyzetbe került. A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt egymás után kellett csökkenteni a működő gépegységek számát, majd felmerült az erőmű 44 év után történő teljes leállítása is.
A problémát nem az okozza, hogy a Duna teljesen kiszáradt volna, hanem az, hogy a meglévő hűtővízrendszer szivattyúi egy bizonyos vízszint alatt már nem képesek biztonságosan ellátni feladatukat. A nukleáris biztonsági szabályok miatt ilyenkor a termelést csökkenteni, szélsőséges esetben pedig leállítani kell.
A mostani esőzések és a felső-dunai vízgyűjtőre várható csapadék javíthatnak a helyzeten, de szakértői előrejelzések szerint néhány zápor önmagában nem oldja meg Paks problémáját. Tartós javuláshoz hosszabb ideig fennmaradó, nagyobb vízutánpótlásra lenne szükség.
A gyors beavatkozás nem zárja le a felelősség kérdését
Magyar Péter bejegyzése egyértelmű politikai támadás, de közben egy fontos kérdést is felvet: miként fordulhatott elő, hogy Magyarország áramtermelésének jelentős része néhány centiméternyi vízszintváltozás miatt került veszélybe?
Az aszály súlyosbodására, a Duna medrének mélyülésére és a szélsőségesen alacsony vízállások gyakoribbá válására szakemberek hosszú ideje figyelmeztetnek. Annak megállapításához azonban, hogy pontosan mely beruházások maradtak el, kik döntöttek ezek elhalasztásáról, és mekkora közpénzt igényelt volna a hűtőrendszer korábbi átalakítása, nyilvános dokumentumokra és független szakmai vizsgálatra lenne szükség.
A fenékküszöb most megoldhatja Paks legsürgetőbb problémáját. A hosszabb távú kérdés azonban változatlan: mit tesz Magyarország azért, hogy a következő aszály idején ne ismét centimétereken múljon az ország energiabiztonsága?