Két 80 méteres bárkát süllyeszthetnek a Dunába, hogy működhessen Paks.
Két, egyenként 80 méteres bárka irányított elsüllyesztését is előkészíti a kormány, ha a Duna gyorsabban apadna, mint ahogy elkészül az atomerőmű vízellátását biztosító fenékküszöb. A rendkívüli beavatkozással átmenetileg mintegy 20 centiméterrel emelnék meg a folyó vízszintjét Paksnál.
Az intézkedéseket Magyar Péter jelentette be a paksi kihelyezett kormányülés után. A miniszterelnök közlése szerint csütörtökön megkezdik egy dunai fenékküszöb építését a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek között.
A munkálatokhoz összesen 145 ezer köbméter követ használnak fel, száz katonát vezényelnek a helyszínre, az építkezés pedig napi 24 órában zajlik majd.
A bárkák elsüllyesztése egyelőre vészforgatókönyv: akkor lehet rá szükség, ha a folyó vízszintje veszélyesebb ütemben csökkenne, mint ahogy a tartósabb megoldásnak szánt fenékküszöb elkészül.
Magyarország energiaellátása centimétereken múlik
A fenékküszöb olyan, a folyómederbe épített műtárgy, amely visszaduzzasztja a vizet, és a felső szakaszon megemeli annak szintjét. A kormány ezzel akarja tartósan biztosítani a Paksi Atomerőmű működéséhez szükséges vízmagasságot.
Paks kiesése a kormány számításai szerint havonta legalább 50 milliárd forintos többletterhet róhatna a költségvetésre. A Duna történelmi apadása miatt az erőmű termelését korábban már drasztikusan vissza kellett fogni, miközben az ország villamosenergia-rendszerét a rendkívüli hőség és a klímaberendezések tömeges használata is próbára tette.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a történtek már messze túlmutatnak egy egyszerű vízügyi problémán.
„Magyarország eljutott oda, hogy centimétereken múlik az energiabiztonsága.”
Úgy véli, a kormány helyesen cselekszik az azonnali beavatkozással, mert ilyen helyzetben mérnökökre, vízügyi szakemberekre, energetikusokra, honvédségi kapacitásra és gyors döntésekre van szükség. Az eredményt azonban szerinte nem a bejelentés, hanem a következő hetekben elvégzett munka alapján kell megítélni.
A bárkák csak időt nyerhetnek
A két hajótest elsüllyesztése és a fenékküszöb megépítése Paks akut problémájára adhat választ, Magyarország vízválságát azonban nem oldja meg.
A hosszan tartó aszály, a folyók szélsőségesen alacsony vízállása és a víziközművek túlterhelése már korábban is megmutatta az ország sérülékenységét. Az Ellenszél is beszámolt arról, hogy egyes térségekben már a vízhálózat teljes összeomlására figyelmeztetett a szolgáltató.
Tarjányi szerint az ország biztonsága nem kizárólag katonai kérdés. Ugyanilyen fontos, hogy rendelkezésre áll-e elegendő víz és áram, működik-e a közlekedés, vannak-e tartalékok, és létezik-e terv arra az esetre, ha egyszerre több alapvető rendszer kerül nyomás alá.
A mostani intézkedések időt nyerhetnek az atomerőműnek. A hosszabb távú kérdés azonban az, hogy megszületik-e az a tíz–tizenöt évre szóló országos víz-, energia- és infrastruktúra-stratégia, amely megakadályozhatja a hasonló válságok ismétlődését.
Mert most követ teszünk a Dunába, és szükség esetén hajókat süllyesztünk el. Öt vagy tíz év múlva azonban már nem lenne szabad ismét néhány centiméteren múlnia Magyarország energiabiztonságának.
