Átláthatatlanság miatt kizárták Mészáros Lőrinc áramcégét az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból.
Az OPUS TITÁSZ nem részesülhet az uniós helyreállítási alap hálózatfejlesztésre és okosmérők telepítésére szánt forrásaiból. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat az átláthatósági követelmények teljesítésén bukott el.
A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága kizárta az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből, vagyis az RRF-ből finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
A döntés indoka az volt, hogy a vállalat nem teljesítette az előírt átláthatósági követelményeket. A minisztérium egyetértett az MFB igazgatóságának határozatával.
Mészáros cége eredetileg a lehetséges kedvezményezettek között szerepelt
A döntés azért különösen jelentős, mert az OPUS TITÁSZ korábban még szerepelt a program lehetséges kedvezményezettjeinek listáján. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az áramhálózati engedéllyel rendelkező társaságok között név szerint felsorolta a vállalatot.
Az összesen mintegy 540 milliárd forintos támogatási keret célja a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítése, a megújuló energiaforrások befogadásának javítása és az okosmérők elterjesztése. A programból a MAVIR és a hat területi áramszolgáltató pályázhatott volna – köztük az OPUS TITÁSZ is.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy bármelyik társaságnak automatikusan járt volna a támogatás. A pályázóknak tulajdonosi és működési átláthatósági feltételeket is teljesíteniük kellett.
Az MFB mostani döntése szerint az OPUS TITÁSZ ezen a szűrőn nem jutott át.
Nem derült ki, pontosan melyik adat hiányzott
A nyilvános bejelentésből egyelőre nem tudható, hogy a társaság pontosan melyik átláthatósági követelményt nem teljesítette. Nem közölték azt sem, hogy hiányos dokumentációról, a tényleges tulajdonosi kör feltárásáról vagy más összeférhetetlenségi problémáról volt-e szó.
Fontos különbség, hogy a kizárás nem bírósági ítélet és nem büntetőjogi felelősség megállapítása. Az MFB arról döntött, hogy a vállalat a jelenlegi formájában nem felel meg az uniós támogatások igényléséhez előírt feltételeknek.
A következmény ettől még súlyos: az OPUS TITÁSZ nem indulhat el az érintett hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokon.
Közel nyolcszázezer fogyasztót lát el a vállalat
Az OPUS TITÁSZ az ország egyik legnagyobb villamosenergia-elosztója. Az OPUS GLOBAL saját tájékoztatása szerint a társaság hat vármegyében, közel 400 településen működteti a hálózatot, és mintegy 786 ezer otthon, illetve munkahely áramellátásáról gondoskodik.
A vállalat az OPUS Csoport energetikai portfóliójához tartozik. Az OPUS GLOBAL meghatározó tulajdonosi pozícióját maga a cégcsoport is feltünteti, a Budapesti Értéktőzsde tulajdonosi adatai pedig Mészáros Lőrinc közvetlen és közvetett részesedését is tartalmazzák.
Az Ellenszél korábban beszámolt arról, hogy a kormányváltás után komoly zuhanást szenvedett el az OPUS GLOBAL árfolyama. A befektetők már akkor azt próbálták felmérni, hogyan teljesíthet a korábban jelentős részben állami megrendelésekre építő cégcsoport a politikai hátszél megszűnése után.
Precedenst teremthet az MFB döntése
Kapitány István szerint az Európai Bizottság már a program előkészítésekor kikötötte, hogy a támogatásokért csak teljesen átlátható tulajdonosi körrel rendelkező vállalatok indulhatnak.
Ez azt jelenti, hogy a mostani kizárás nem feltétlenül egyetlen vállalatról szól. Az MFB más pályázókat is elutasíthat, ha azok nem teszik ellenőrizhetővé a tulajdonosi szerkezetüket, vezetőiket és gazdasági kapcsolataikat.
A döntés egyben próbája annak is, hogy az új kormány képes-e szakítani az irányított pályázatok gyakorlatával. Mészáros Lőrinc vállalatát nem politikai határozattal fosztották meg egy már elnyert támogatástól: ugyanazokat az előre rögzített átláthatósági feltételeket kellett volna teljesítenie, mint minden más pályázónak.
Az OPUS TITÁSZ ezeknek a feltételeknek az MFB szerint nem felelt meg. A következő fontos kérdés az lesz, hogy a bank nyilvánosságra hozza-e a döntés részletes indoklását – vagy az átláthatóság éppen a kizárás magyarázatánál ér véget.
