Varju László szerint téves az az állítás, hogy a Demokratikus Koalíció csak most fedezte fel a vízvisszatartás ügyét. A politikus felidézte, hogy pártja már korábban is önálló Vízgazdálkodási Alap létrehozását javasolta. Szerinte a cél világos volt: több tározó, fejlettebb öntözés és korszerűbb vízhálózat kellett volna Magyarországnak.
A DK elképzelése új víztározók építését és a vízvisszatartás erősítését tartalmazta. A program az ivóvíz- és szennyvízhálózat korszerűsítésével is számolt. Emellett nagyobb megbecsülést szánt volna a vízügyi szakembereknek. Egy parlamenti bizottsági jegyzőkönyvben a párt már 2024-ben vízgazdálkodási alap létrehozását sürgette. A DK későbbi környezetvédelmi csomagja ezer milliárd forintos keretet javasolt vízügyi fejlesztésekre.
Varju szerint az alapelv sem változott azóta. Az árvízi időszakban érkező vizet meg kell tartani, majd aszály idején fel kell használni. A víz így a mezőgazdaságot, a termőföldeket és a természetes élőhelyeket is segíthetné. Az Ellenszél 2024-ben arról számolt be, hogy víztározók építését sürgette a DK az árvíz és az aszály miatt.
A politikus a Vásárhelyi-tervet is felidézte. Szerinte az utolsó jelentős tározóépítési programok ennek keretében indultak el. Azóta több természetbarát fejlesztés lelassult vagy elmaradt, miközben az aszálykárok egyre súlyosabbak. A vízmegtartás kérdését más ellenzéki politikusok is napirenden tartják. Déri Tibor például arról írt korábban az Ellenszélen, hogy Magyarország túl sok vizet enged el.
Varju László szerint ezért félrevezető azt állítani, hogy a DK csak most kezdett foglalkozni a problémával. Úgy látja, korábbi javaslataik ma még fontosabbak, mint néhány évvel ezelőtt. Szerinte most már nem újabb vitákra, hanem konkrét vízgazdálkodási beruházásokra lenne szükség.