Magyar Péter a 16 éveseket is az urnákhoz engedné – közel 200 ezer új szavazó jelenhet meg.
Magyar Péter támogatná, hogy az új alkotmány elfogadásával 18-ról 16 évre csökkenjen a választási korhatár. A változás nagyságrendileg közel kétszázezer fiatalt vonhatna be a magyar választásokba, és érezhetően átalakíthatná a pártok kampányát.
A miniszterelnök egyelőre saját álláspontjaként fogalmazta meg a javaslatot:
„A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését.”
Magyar szerint a 18 év alatti fiatalok túlnyomó része kellően felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszóljon az ország közös döntéseibe. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter már jelezte, hogy szintén támogatná a változtatást.
Közel 200 ezer fiatalt érinthetne
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb koréves adatai szerint 2026 elején:
- 95 989 tizenhat éves;
- 99 344 tizenhét éves
élt Magyarországon.
A két korosztály együttes létszáma 195 333 fő. Nem mindegyikük magyar állampolgár, és egy szűk csoport már most is rendelkezhet választójoggal, ezért a ténylegesen megjelenő új választók száma valamivel alacsonyabb lenne.
A változás így is nagyságrendileg közel kétszázezer fiatalt engedhetne az urnákhoz. Ez már akkora csoport, amely egy szoros választáson érdemben befolyásolhatja az eredményt.
A reform következtében a pártoknak nemcsak a hagyományos választói rétegekkel kellene foglalkozniuk. Az oktatás, az első munkahely, a lakhatás, a klímaváltozás, a digitális jogok és a közösségi média szabályozása még hangsúlyosabb kampánytémává válhatna.
Ez még nem kormánydöntés
Magyar Péter nem egy már elfogadott törvényt jelentett be, hanem az alkotmányozási folyamatban képviselendő személyes álláspontját közölte.
A jelenlegi szabályokat nem lehet egyszerű rendelettel átírni. Az Alaptörvény szerint a választójog főszabály szerint a nagykorú magyar állampolgárokat illeti meg. A választási korhatár általános csökkentését ezért az új alkotmányban vagy egy alkotmánymódosításban kellene rögzíteni, majd hozzá kellene igazítani a választási törvényeket is.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogy szeptembertől szélesebb alkotmányozási folyamat indulhat, amelynek végén népszavazást terveznek. A 16 éves választójog ennek a vitának lehet az egyik legmegosztóbb pontja.
Arról egyelőre nincs döntés, hogy a korhatárcsökkentés minden választásra – az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásra és népszavazásra – egyformán vonatkozna-e.
A házas 16–17 évesek már most is szavazhatnak
A jelenlegi magyar szabályozásnak van egy kevéssé ismert kivétele. Egyes sajtóbeszámolókkal ellentétben a házasságkötéssel nagykorúvá vált 16–17 éves magyar állampolgárok már most is rendelkezhetnek választójoggal.
Ezt a Nemzeti Választási Iroda 2026-os tájékoztatója kifejezetten megerősíti: nagykorúnak számít az is, aki még nem töltötte be a 18. életévét, de házasságot kötött.
Magyar Péter javaslatának valódi újdonsága tehát az lenne, hogy a választójog többé nem a nagykorúsághoz vagy a házassághoz kapcsolódna, hanem alanyi jogon minden 16. életévét betöltött magyar állampolgárt megilletne.
Európában már működik a 16 éves választójog
A javaslat nem példa nélküli. Ausztriában 2007 óta 16 éves kortól lehet részt venni az országos, helyi és európai parlamenti választásokon is.
A 2024-es európai parlamenti választáson Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán is szavazhattak a 16 évesek, Görögországban pedig 17 év volt az alsó korhatár. Észtországban a helyi választásokon vehetnek részt 16 éves kortól a fiatalok.
Az eddigi európai tapasztalatok alapján önmagában a korhatár csökkentése nem garantál magas részvételt. Sokat számít, hogy az iskolákban van-e valódi állampolgári ismereteket nyújtó oktatás, a pártok megszólítják-e a fiatalokat, és a frissen választójogot szerzők érzik-e, hogy szavazatuknak valódi tétje van.
Kinek kedvezne a változás?
A korhatár csökkentésének politikai hatását jelenleg nem lehet megbízhatóan megjósolni. A legtöbb hazai közvélemény-kutatás a 18 éves és idősebb népességet vizsgálja, ezért a 16–17 évesek pártpreferenciáiról nincs kellően pontos országos adat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Magyar Péter olyan korosztályt vonna be, amelyben erős lehet a Tisza támogatottsága. Bizonyíték nélkül azonban nem lehet kijelenteni, hogy a közel kétszázezer fiatal automatikusan a kormánypártra szavazna. A közösségi médiában aktív radikális és rendszerellenes politikai mozgalmak ugyanúgy nyerhetnek az új választókon.
Éppen ezért a reform hitelességének feltétele a nyílt társadalmi vita és az, hogy az új szabályok ne közvetlenül egy választás előtt lépjenek életbe.
Nemcsak a korhatár változhat
A választójog kérdése egy nagyobb reform része lehet. Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese a 24.hu-nak arról beszélt, hogy másfél-két éven belül olyan választási rendszert szeretnének létrehozni, amely minimálisra csökkentené annak esélyét, hogy egyetlen párt kétharmados parlamenti többséget szerezzen.
Magyar Péter később jelezte, hogy ez nem egyeztetett kormányzati álláspont. A győzteskompenzáció mérséklésének szükségességét ugyanakkor maga is elismerte.
Az Ellenszél már korábban bemutatta, hogyan torzítja a jelenlegi rendszer a leadott szavazatok és a megszerzett mandátumok arányát.
A 16 éves választójog ezért nem pusztán arról szól, hogy két évvel korábban kerülhet-e valaki a szavazófülkébe. A valódi kérdés az, milyen választási rendszerben, milyen tájékoztatás mellett és milyen alkotmányos garanciákkal számít majd a szavazata.