Itt a teljes alaptörvény-módosítás.
Magyar Péter hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén jelentette be: a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A tervezet június 27-ig véleményezhető a kormany.hu-n. A csomag kilenc pontot tartalmaz — és jóval több van benne, mint a képviselői mandátumkorlát, bár a legtöbb helyen csak arról szólnak a címek.
Nézzük, mi van valójában a tervezetben, kit érint, és mit jelent.
1. Képviselői mandátumkorlát: 12 év, aztán vége
Az új szabály szerint aki összesen legalább tizenkét évig volt országgyűlési képviselő, az nem indulhat többé a parlamenti választáson. A tizenkét évet megszakításokkal együtt számolják. A szabályt először a 2030-as választáson alkalmaznák — vagyis a mostani ciklusát mindenki kitöltheti.
„Tizenkét év elegendő arra, hogy valaki szolgálja hazáját, bizonyítsa rátermettségét, és nyomot hagyjon maga után” — mondta Magyar a parlamentben.
Kit érint konkrétan?
A Fidesz 44 fős frakciójából 21 képviselő nem indulhatna 2030-ban. A legismertebb nevek: Lázár János és Szijjártó Péter (2002 óta képviselők), Gulyás Gergely és Kocsis Máté (2010 óta), Tuzson Bence (2014 óta). Rajtuk kívül is hosszú a lista: Balla György, Vitányi István, Zsigó Róbert (mindhárman 1998 óta), Bencsik János, Tilki Attila (2006), Budai Gyula, Balla Mihály, Varga Gábor (2010) — és még sokan.
Nemcsak a mostani frakciót érinti: a parlamentbe jelenleg nem beülő, de 12 évnél régebben mandátummal rendelkező politikusok sem indulhatnának. Ide tartozik Orbán Viktor, Kövér László, Kubatov Gábor és Kósa Lajos is.
A KDNP nyolc képviselőjéből négy esik ki: Hargitai János, Simicskó István, Rétvári Bence, Seszták Miklós.
A Mi Hazánk három vezető politikusát érinti: Dúró Dóra elnökhelyettes, Apáti István és Novák Előd alelnök.
A Tisza Pártot a korlátozás nem érinti — egyszerűen azért, mert a frakció 2024-ben alakult, senki sem töltött be 12 évet.
2. Sulyok Tamás megbízatása megszűnik
A módosítás kimondja: hatálybalépését követő napon a köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés 30 napon belül új államfőt választ. Az indoklás szerint Sulyok Tamás működésével kapcsolatban „súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről.”
3. A többi hét pont — amiről kevesebbet hallani
A csomag ennél jóval szélesebb. A legfontosabbak:
Függetlenebb Alkotmánybíróság. Visszajönne a 70 éves felső korhatár, ami több jelenlegi alkotmánybírót is érintene. Az AB-tagokat továbbra is a parlament kétharmada választaná, de a jelölési rendszer változna.
Kevesebb kétharmados törvény. A tervezet csökkentené azon ügyek számát, amelyekhez kétharmados parlamenti döntés kell. Az indoklás szerint így a mindenkori demokratikus többség ténylegesen kormányozni tud, miközben az alapvető garanciák megmaradnak.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. Új, kormánytól független intézmény jönne létre, amelynek elnökét az Országgyűlés kétharmada hat évre választja. Az Országgyűlésnek éves beszámolóval tartozna. Magyar Péter „Tisztítótűz művelet”-nek nevezte a bejelentéskor.
Közpénz újradefiniálása. A módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő meghatározását. A cél, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
Bírói függetlenség. A bírói önigazgatás megerősítése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének előkészítése.
Mit mondott a Fidesz?
Gulyás Gergely frakcióvezető az Országgyűlésben a mandátumkorlát ellen érvelt: Jókai Mór 35 évig, Tisza Kálmán 40 évig volt képviselő. Szerinte Magyar Péter nem a maffiával küzd, hanem diktatúrát épít. A „Tisztítótűz” műveletről nem szólt részletesen.
Egy megjegyzés, ami máshol kimarad: a Tisza a választási kampányában nem ígérte a képviselői mandátumkorlátot — ezt az ígéretfigyelők is rögzítették. A miniszterelnöki cikluskorlátot igen, a képviselőit nem.
Mi következik?
A társadalmi egyeztetés június 27-ig tart. Utána a kormány beterjeszti a módosítást az Országgyűlés elé, ahol a Tisza kétharmados többségével elfogadhatja. Az ellenzéki pártok (Fidesz, KDNP, Mi Hazánk) támogatása nem szükséges hozzá, de a politikai reakciók várhatóan hevesek lesznek — főleg a vagyonvisszaszerzési hivatal és a Sulyok-eltávolítás körül. Szeptembertől a kormány alkotmányozási folyamatot indít, amelynek végén új alkotmányról népszavazást tartanának.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!