Az elveszített választás óta először tartott utcai rendezvényt a Fidesz. A párt és a KDNP „Stop Önkény” címmel hirdetett tüntetést a Sándor-palotához, ahol az Alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak. A helyszín nem véletlen: a módosítás egyik legfontosabb pontja Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése lenne.
A budai Várban tartott eseményen szellős, de nagyjából megtelt tömeg gyűlt össze. A résztvevők között többször felhangzott a „Mocskos Tisza!”, a „Viktor, Viktor!”, valamint a „Nem félünk!” skandálás is.
A tüntetés hangulatát jól mutatta, hogy miközben a színpadon a felszólalók önkényről, csengőfrászról és jogállamról beszéltek, a rossz hangosítás miatt a hátsó sorokban sokan azt sem hallották, ki beszél. Egy ponton egyszerre hangzott fel a tömegből a „Nem halljuk!” és a „Nem hagyjuk!”.
A Fidesz szerint önkény készül
A Fidesz szerint a Tisza-kormány ezzel módosítással átlép minden jogállami határt, mert személyre szabott alkotmányozással mozdítaná el Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és több ponton átrendezné a közjogi rendszert.
A módosítás része lenne az is, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselői mandátumot, változna az alkotmánybírókra vonatkozó szabályozás, valamint létrejönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal.
A Fidesz ezt úgy állítja be, mint a politikai ellenfelekkel szembeni leszámolás eszközét. A Tisza oldaláról viszont mindez korábbi kampányígéretek teljesítéseként jelenik meg: a NER-es közjogi és gazdasági struktúrák lebontásaként.
Szűcs Gábor csengőfrászról beszélt
A színpadon felszólalt Szűcs Gábor fideszes országgyűlési képviselő, korábbi megafonos influenszer is. Beszédében azt állította, hogy a készülő változtatások nem pusztán a politikusokat érintik, hanem szerinte mindenkit, aki valamilyen állami támogatásban, transzferben vagy juttatásban részesült.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt „ÁVH”-ként emlegette, és azt mondta: a cél szerinte az, hogy az emberek tartsanak attól, bármikor eljöhetnek értük.
Úgy fogalmazott:
„A bosszúból írt törvény holnap bárki ajtaján kopogtathat.”
Szűcs szerint a Tisza azzal hergeli az embereket, hogy a hivatal a fideszes oligarchák ellen jön létre, de valójában bárkit elérhet. Ezután az NKA-botrányt is szóba hozta, amelyet „kirakatpernek” nevezett.
Szakács István is színpadra lépett
A tüntetés egyik legnagyobb figyelmet kapó szereplője Szakács István volt, akit előző nap rendőrök vittek el otthonából. A megafonos véleményvezér zenére, napszemüvegben és testhezálló szürke pólóban ment fel a színpadra.
Arról beszélt, hogy nagyon sok szeretetet kapott az elmúlt napokban, majd felidézte, hogyan jelentek meg nála reggel a rendőrök. Amikor azt mondta, hogy a gyerekeit is felkeltették, újra felzúgott a tömegből a „Mocskos Tisza!” skandálás.
Szakács arra biztatta a résztvevőket, hogy ne hallgassanak, és álljanak ki a demokrácia mellett. Szűcs Gábor ezután azt kérdezte a tömegtől: „Ma István, holnap valaki közületek?” Erre a közönség „Nem félünk!” rigmussal válaszolt.
A Fidesz most ellenzéki utcai szerepben próbálja újraírni magát
A tüntetés egyik legérdekesebb vonása az volt, hogy a Fidesz most először próbált látványosan ellenzéki utcai mozgalomként megjelenni a választási vereség után. A beszédekben visszatérő motívum volt a félelem, a jogállam lebontása, a politikai üldözés és a „csengőfrász”.
Ez különös fordulat egy olyan párttól, amely hosszú éveken át kormányzott kétharmados többséggel, saját intézményi rendszerrel, közmédiával, klientúrával és erős állami háttérrel. Most ugyanaz a Fidesz beszél önkényről és félelemről, amelyet ellenfelei éveken át éppen azzal vádoltak, hogy ő épített ki központosított hatalmi rendszert.
A tüntetés éppen ezért nemcsak Sulyok Tamásról vagy az Alaptörvény módosításáról szólt. Hanem arról is, hogyan próbálja a Fidesz új szerepben megszólítani a híveit: már nem kormányzó erőként, hanem üldözött, védekező, mozgósító ellenzékként.
Tömeg volt, de nem békemenetes méretben
A Sándor-palota előtti tér a beszámolók szerint szellősen, de nagyjából megtelt. A résztvevők között sok volt a jól öltözött, feltehetően környékbeli vagy budai szimpatizáns. A korábbi Békemenetekhez képest feltűnő volt, hogy kevés fideszes tábla és pártjelvény látszott.
A helyszíni beszámolók szerint volt, aki azért jött ki, mert szeretné, ha Orbán Viktor visszatérne. Mások arról beszéltek, hogy tiszteletben tartják a demokrácia szabályait, de a Tisza kormányzását elfogadhatatlannak tartják.
Egy idősebb nő szenteltvízzel locsolta körbe a teret, ami szinte groteszk képként illeszkedett a tüntetés hangulatába: politikai ellenállás, vallásos gesztusok, félelemretorika és indulatos skandálás keveredett a Sándor-palota előtt.
Orbán hívta a híveit, de nem volt bejelentett felszólaló
Orbán Viktor az elmúlt napokban többször is megosztotta a tüntetésre hívó felhívást. A kampányban használt Messenger-csatornáját is újra aktiválták, hogy mozgósítsák a fideszes tábort.
A program szerint azonban Orbán nem tartott beszédet. A Fidesz nem válaszolt arra sem, hogy a volt miniszterelnök személyesen megjelenik-e.
Ez is jelzi a Fidesz új helyzetének bizonytalanságát. A párt nyilvánvalóan mozgósítani akar, de még keresi, milyen formában tud ellenzéki erőként utcára menni. Orbán jelenléte egyszerre lehetett volna erődemonstráció és kockázat: ha túl kicsi a tömeg, az gyengíthette volna a volt miniszterelnök tekintélyét.
Áder János lehet a tüntetés fő figurája
A program szerint a vezérszónok Áder János volt köztársasági elnök. Az elmúlt napokban Áder a politikai viták egyik középpontjába került, miután kiállt Sulyok Tamás mellett, Magyar Péter pedig több közpénzügyi ügyben is támadta.
Magyar közpénzhorgásznak nevezte, bemutatta a volt államfő rezidenciáját, beszélt a juttatásairól és a Kék Bolygó Alapítvány közpénzes támogatásairól. Csütörtökön pedig azzal vádolta meg, hogy 2018-ban közpénzből olyan amerikai úton vett részt, amelynek programjában Disney World és New York-i turistaprogramok is szerepeltek.
Áder ezt visszautasította, és azt állította, Magyar hazudik. A Sándor-palota előtti tüntetés így nemcsak Sulyok Tamás védelméről, hanem Áder János saját politikai visszatéréséről is szólhatott.
A Fidesz legnagyobb félelme: Sulyok elmozdítása
A tüntetés helyszíne világosan jelezte, mi fáj most leginkább a Fidesznek: Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása.
A Tisza korábban kampányígéretként beszélt a NER-es vezetők leváltásáról. Magyar Péter először távozásra szólította fel őket, most pedig az Alaptörvény módosítása teremtheti meg az államfő megbízatásának megszüntetését.
A Fidesz szerint ez személyre szabott jogalkotás és az alkotmányos demokrácia vége. A Tisza hívei szerint viszont a NER által kinevezett közjogi szereplők nem maradhatnak érinthetetlenek egy választási vereség után.
Ez a vita a következő hetek egyik legfontosabb politikai konfliktusa lehet.
A Fidesz új szava: önkény
A tüntetés fő üzenete az volt, hogy a Tisza-kormány önkényt épít. Ez különösen érdekes nyelvi fordulat. A Fidesz évekig azzal vádolta ellenfeleit, hogy káoszt, háborút, migrációt vagy külföldi befolyást hoznának. Most viszont már jogállami nyelvet használ: önkényt, csengőfrászt, politikai bosszút és választójog-korlátozást emleget.
Ez azt mutatja, hogy a Fidesz megpróbálja kisajátítani azokat a fogalmakat, amelyeket korábban vele szemben használtak. A kérdés az, hogy ez mennyire lesz hiteles egy olyan párttól, amely hosszú éveken át maga alakította át az Alaptörvényt, a közmédiát, az igazságszolgáltatás környezetét és a közjogi intézményeket.
A Sándor-palota előtti tüntetés tehát nem pusztán tiltakozás volt. Hanem a Fidesz új politikai önképének első utcai próbája.
A skandálás hangos volt, a hangosítás gyenge, a tömeg nem békemenetes méretű, de a konfliktus világos: a Fidesz most azt próbálja elhitetni a saját táborával, hogy üldözött ellenzék lett egy olyan rendszerben, amelyet néhány hónappal ezelőtt még ő irányított.
Áder János is színpadra lépett – „mennyivel jobb lenne pecázni”
A tüntetés későbbi részében Áder János volt köztársasági elnök is beszédet mondott. Már a megszólalása elején gond volt a hangosítással: a tömegből többen azt kiabálták neki, hogy beszéljen hangosabban. Áder erre közelebb húzódott a mikrofonhoz, majd később megjegyezte: „Vannak ennek biológiai korlátai.”
A volt államfő azzal kezdte, hogy szerinte a Ferencváros örülne, ha ma este ennyi szurkolója lenne. Ezután egy történelmi példával próbálta keretezni a jelenlegi politikai helyzetet: elmondása szerint elnöksége idején találtak egy zsák iratot az Elnöki Tanács időszakából, köztük Nagy Ferenc egykori miniszterelnök lemondó nyilatkozatát.
Áder arról beszélt, hogy Nagy Ferencet kényszerítették a lemondás aláírására. A volt köztársasági elnök szerint ő közel negyven éve azért lett politikus, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő Magyarországon.
Ezzel indokolta azt is, miért fogadta el a tüntetésre szóló felkérést:
„Bár már nyugdíjas vagyok, és mennyivel jobb lenne pecázni.”
Áder szerint a köztársasági elnököt most alkotmánysértő módon akarják eltávolítani, az Alaptörvény tervezett módosítása pedig a jogállam szétverését jelenti. A beszédben Deák Ferencet is idézte, és azt mondta: ha Deák ma élne, ő is ott lenne a Sándor-palota előtt.
Osztie Zoltán plébános: háttérhatalom, BlackRock és terror
A tüntetés egyik legerősebb, leginkább ideologikus beszédét Osztie Zoltán plébános mondta el. Azzal kezdte, hogy szerinte a jelenlegi miniszterelnök véleménye róluk az, hogy „aljas, mocskos senkik vagytok, hazaárulók”. Ezzel szemben Osztie szerint ők a szeretet légkörét valósítják meg, és Magyar Péter megtéréséért imádkoznak.
A plébános Szent Ágostont idézte, majd arról beszélt, hogy a mások bűneit szimatoló, másokat bemocskolni akaró magatartás a félelem légkörét szolgálja. Szerinte ők az emberi személy méltóságát és feltétlen értékét védik, így a köztársasági elnökét is.
A beszédben előkerült a család, a házasság, a Pride, a genderideológia, a háttérhatalom és a BlackRock is. Osztie szerint valójában ilyen pénzügyi és háttérhatalmi erők állnak a történések és kormányok mögött. Beszélt a „fasiszta és kommunista” terror módszereiről is, majd nem sokkal később azt mondta: ők nem pártolják a gyűlölettől áradó kommunikációt.
A plébános az Orbán-kormány egyházpolitikai örökségét is méltatta. Azt mondta, az előző kormány 3800 templom restaurálását segítette, és 200 új templomot épített. Erre a tömeg ismét „Viktor, Viktor!” skandálással reagált.
Havasi Bertalan: „Nem kell félni a zsebdiktátortól”
Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke is felszólalt. Beszédében azt mondta, kiállnak Sulyok Tamás mellett, de elvárják, hogy Sulyok is álljon ki mellettük.
Havasi szerint a köztársasági elnök nem adhatja meg magát egy „ordenáré önkényúrnak”, és nem hagyhatja el az alkotmányos őrhelyét. Úgy fogalmazott: biztos abban, hogy Sulyok nem fog lemondani, és nem fog aláírni semmilyen alkotmányellenes jogszabályt, még akkor sem, ha az saját magáról szól.
A beszéd egyik legerősebb mondata ez volt:
„Nem kell félni a zsebdiktátortól.”
Havasi szerint a jog és az igazság melletti kiállás nem többség kérdése, hanem becsület. Arról is beszélt, hogy a magyarok élete korábban béke, biztonság és fejlődés volt, most viszont szerinte félelem, bizonytalanság és rombolás telepszik az országra.
A beszéd végén lényegében Orbán Viktor korábbi kötcsei hangütését idézte meg: azt üzente azoknak, akik szerinte diktatúrát építenek, hogy „nincs kiegyezés, semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve.”
Tóth Elizabeth: „A magyar nemzet Trianonja április 12-én jött el”
Tóth Elizabeth influenszer szintén kemény hangú beszédet mondott. Azt mondta, édesanyaként a gyerekei jövőjéért tartozik felelősséggel, majd Magyar Pétert támadta.
A tömeg „Ébresztő!” skandálással reagált a beszéde elején. Tóth Elizabeth arról beszélt, hogy megkérdezte Magyar Pétert, mit adott el a magyar érdekekből, és miért nem jelenti ki, hogy nem hajtja végre a migrációs paktumot. Azt állította, bizonyítékaik vannak arra, hogy a Tisza-kormány migránsokat akar betelepíteni Magyarországra, és ezeket a dokumentumokat nyilvánosságra fogják hozni.
Tóth Elizabeth szerint Magyar Péter a NATO-csúcson Zelenszkij oldalán pózolva elárulta a magyar érdekeket. Azt is állította, hogy a Tisza-kormány 60 nap alatt elkezdett mindent lerombolni: megszüntette a rezsicsökkentést, kivezette a védett árakat, és elhallgattatta a Pesti Srácokat, a Borsot, a Ripostot, majd a közmédiát is.
A beszédben Áder János védelme is előkerült. Tóth szerint Áder csak kimondta az igazat, Magyar Péter pedig ezért támadásba lendült, amikor lefotózta és közszemlére tette a volt köztársasági elnök házát.
Orbánból „történelmi kultusz” lett a színpadon
Tóth Elizabeth külön beszélt Orbán Viktorról is. A tömeg ekkor ismét viktorozni kezdett. Az influenszer szerint Orbán nem egyszerűen politikus, hanem „történelmi léptékű politikus, történelmi kultusz”.
Azt mondta, Magyar Péter rombol, Orbán pedig épített: utakat, hidakat, közösséget és nemzeti büszkeséget. A vármegyék visszaállítását is védelmébe vette, szerinte ezzel az Orbán-kormány a nemzet egységét akarta erősíteni. Úgy fogalmazott: ha elveszítjük a vármegyei struktúrát, elveszítjük a helyi identitást is.
Magyar Péter közben odaszúrt: „150-200 fő akarja megállítani Örkényt”
A tüntetés ideje alatt Magyar Péter is reagált a Facebookon. A miniszterelnök a Telex beszámolója szerint azt írta:
„Egyelőre 150-200 fő akarja megállítani Örkényt. Kicsit több a turista a Sándor-palotánál, ezért lehet, hogy csúszik a kezdés.”
Szűcs Gábor a színpadon beolvasta Magyar posztját, majd fotót készített a tömegről azzal, hogy „mutassuk már meg neki”.
Ez a jelenet jól mutatta a tüntetés egyik fő sajátosságát: a Fidesz szinte minden megszólalója Magyar Péter ellen beszélt, miközben a miniszterelnök a közösségi médiából gúnyolta a rendezvényt.
A tüntetés hangulata: sérelmi politika, Orbán-nosztalgia, új ellenségkép
A folytatás alapján a tüntetés még erősebben mutatta meg, milyen politikai nyelvet keres most a Fidesz ellenzékben. A beszédekben egyszerre jelent meg a Sulyok Tamás melletti kiállás, az Alaptörvény-módosítás elleni tiltakozás, a félelemkeltés vádja, a régi antikommunista reflex, a vallási-keresztény retorika, a migrációs riogatás, valamint Orbán Viktor személyének kultikus felmagasztalása.
A rendezvény fő üzenete láthatóan az volt: a Fidesz szerint a Tisza nem kormányoz, hanem bosszút áll. A színpadon elhangzottak alapján azonban legalább ennyire fontos volt az is, hogy a Fidesz saját táborának elmagyarázza az új helyzetet: elvesztették a hatalmat, de nem ők voltak a rendszer, hanem most ők az üldözöttek.
Ez a szerepcsere adja a tüntetés legfurcsább vonását. A párt, amely éveken át állami intézményekkel, közmédiával és kétharmados parlamenti többséggel irányított, most csengőfrászról, diktatúráról, zsebdiktátorról és félelemről beszél.
A kérdés az, hogy ezt a saját táborán kívül elhiszi-e még bárki.
Áder öt kérdésben foglalta össze, miért tüntetnek
A tüntetés végére Áder János beszéde vált a rendezvény fő eseményévé. A volt köztársasági elnök kapta a legnagyobb tapsot, bár a hangosítás továbbra is gondot okozott: a hátsó sorokban többen mobilról hallgatták a beszédet, mert a színpadról alig lehetett érteni.
Áder öt kérdés köré építette fel a mondandóját:
- Mire kapott felhatalmazást az Országgyűlés?
- Alkotmányellenes-e a köztársasági elnök eltávolítása?
- Miért veszélyes a közbeszéd romlása?
- Mi a hatalom valódi célja?
- Miért vagyunk itt?
A volt államfő szerint a Tisza korábban jogállami normák betartását ígérte, a mostani alkotmánymódosítás viszont szerinte éppen ezeket sérti. A jogállam fogalmát többek között a hatalommal való visszaélés tilalmával és a tisztességes eljáráshoz való joggal kötötte össze.
Áder szerint a képviselői mandátum korlátozása a választók helyett döntene
Áder külön bírálta azt a tervet, amely 12 évben korlátozná az országgyűlési képviselői mandátumot. Szerinte ez visszamenőleg akadályozná meg a jelenlegi ellenzéki képviselők egy részének újraindulását.
A volt köztársasági elnök így tette fel a kérdést:
„Honnan veszik a bátorságot, hogy 8 millió választó helyett döntsenek?”
Ezzel Áder azt állította, hogy a szabályozás nem pusztán politikusokat érintene, hanem a választópolgárok döntési szabadságát is.
Az alkotmánybírók ügyét diszkriminációnak nevezte
Áder az alkotmánybírókra vonatkozó tervezett korhatár-szabályt is támadta. Azt mondta, a módosítás elküldené azokat, akik már betöltötték a 70. életévüket, miközben azoknak „megkegyelmezne”, akik csak később töltik be ezt az életkort. Ezt diszkriminációnak nevezte. A közönség ekkor „hazaárulók!” skandálásba kezdett.
A volt államfő később maga is jelezte, hogy kissé belebonyolódott a számozásba: amit addig második és harmadik kérdésként fejtett ki, azt valójában az első kérdés alkérdéseinek szánta.
Sulyok eltávolításáról: „egy mondattal” nem lehetne megtenni
Áder ezután a köztársasági elnök elmozdítására tért rá. Petrétei József alkotmányjogászt idézte, aki szerint a korábban kinevezett közjogi tisztségviselőket csak a hatályos jogszabályokban szereplő okok alapján lehet eltávolítani, a politikai leszámolás nem lehet elegendő indok.
A volt elnök szerint Sulyok Tamás eltávolítására a jelenlegi szabályok szerint is van lehetőség, de csak akkor, ha annak alkotmányos oka van. Amikor feltette a kérdést, hogy elmozdítható-e a köztársasági elnök a jelenlegi szabályok alapján, a közönség hangos nemmel válaszolt. Áder azonban kijavította őket: szerinte igen, elmozdítható, de Sulyok Tamás nem követett el törvénytelenséget, ezért nincs jogszerű alap az eltávolítására.
Áder szerint ha a köztársasági elnököt „egy mondattal” távolítják el, az anarchiához vezethet, az utódjának pedig nem lesz tekintélye.
„Nem félünk tiltakozni a hatalommal való visszaélés ellen”
A beszéd végén Áder a félelem kérdésére tért rá. Bibó Istvánt idézte, aki szerint demokratának lenni annyit tesz: nem félni.
Áder ezt a jelenlegi helyzetre alkalmazta:
„Nem félünk kimondani az igazságot, leleplezni a hazugságot, kiállni az alkotmányos jogainkért, tiltakozni az alkotmánysértés ellen, tiltakozni a verbális erőszak, a megfélemlítés, a megbélyegzés és a hatalommal való visszaélés ellen.”
Ezután azt kérdezte: miért vannak ott. Valaki bekiabálta, hogy azért, hogy Magyar Péter mondjon le, mire a tömeg „Mondjon le!” skandálásba kezdett.
Áder az Alaptörvényt idézte, amely szerint senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy kizárólagos birtoklására, és az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
A beszéd végén Kölcsey Ferenc gondolatát idézte: „a haza mindenek előtt”. Erre a tömeg „Ria, ria, Hungária!”skandálással válaszolt.
Gulyás Gergely is beszólt Magyar Péternek
Közben Gulyás Gergely is reagált Magyar Péter korábbi gúnyos bejegyzésére, amelyben a miniszterelnök azt írta, hogy szerinte csak 150-200 ember akarja „megállítani Örkényt” a Sándor-palotánál.
Gulyás egy fényképet osztott meg a tüntetésről, hogy bizonyítsa: nem 150-en voltak a rendezvényen. A jelenet jól mutatta, hogy a tüntetés nemcsak a Sándor-palota előtt zajlott, hanem a közösségi médiában is, ahol Magyar Péter és a fideszes politikusok folyamatosan egymásnak üzentek.
A Himnusszal ért véget a rendezvény
A tüntetés végén minden szónok felment a színpadra. Szűcs Gábor arra kérte a közönséget, hogy közösen énekeljék el a Himnuszt. Egy olyan verziót játszottak le, amelyben nem volt ének, így a tömeg maga énekelte a zárást.
Szűcs azzal fejezte be a rendezvényt, hogy ennél szebb befejezést el sem tudott volna képzelni. Külön megköszönte a részvételt azoknak is, akik hátul álltak, és a rossz hangosítás miatt nem hallottak mindent.
A Fidesz első nagy vereség utáni utcai rendezvénye így egyszerre lett tiltakozás Sulyok Tamás elmozdítása ellen, erőpróba Magyar Péterrel szemben, valamint kísérlet arra, hogy a párt ellenzékből újra utcai politikai közösségként mutassa meg magát.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!