Pikó András, Józsefváros független polgármestere személyes hangú bejegyzésben reagált arra a sajtóértesülésre, amely szerint Bodacz Balázs szakmai vezetői szerepet kaphat az átalakuló közmédiában. Pikó nem politikusként, hanem apaként szólalt meg: azt írta, Bodacz 13 évvel ezelőtt olyan lejárató anyagot készített, amelyben az ő akkor még kiskorú lányát is célba vették.
A 24.hu pénteken több egymástól független forrás alapján írta meg, hogy az újjáalakuló közmédiában Bodacz Balázs lehet az MTVA jelenlegi konstrukciója helyett létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. egyik szakmai vezetője. A lap értesülése szerint az ATV-től érkező riporter a televíziós területért felelhet majd.
Pikó András szerint Bodacz 2013-ban a lányáról is lejárató anyagot készített
Pikó András a hírt röviden úgy kommentálta: „Hát jó.” Ezután felidézte, hogy Bodacz Balázs 2013 márciusában a Hír TV Célpont című műsorába készített anyagot a Fidesz-székházfoglalásban résztvevőkről, Rózsa Milánról és a Hallgatói Hálózat tagjairól.
A polgármester szerint az anyagban kiemelten szerepelt az ő lánya, Pikó Fruzsina is, aki akkor mindössze 17 éves volt. Pikó azt írta: Bodacz az érintetteket „Bajnai gárdának” nevezte, ezt a kifejezést pedig később hónapokig használta a Fidesz és a kormánypárti propaganda.
A polgármester szerint az anyag azóta hozzáférhetetlenné vált.
„Klasszikus apák és lányok”
Pikó András bejegyzésében arról is írt, hogy Bajnai Gordonnal azért tudták összefüggésbe hozni a lányát, mert ő maga korábban a Bajnai alapítványához tartozó Haza és Haladás blog szerkesztője volt.
„Természetesen erről a lányom nem tehetett, valószínűleg nem is tudott” – írta Pikó, majd hozzátette: „és igen, valóban: ez klasszikus apák és lányok.”
Ez a mondat adja a bejegyzés egyik legfontosabb rétegét. Pikó nem egyszerűen egy régi politikai támadást idézett fel, hanem azt, amikor szerinte egy közéleti szereplő családtagját, ráadásul egy fiatalkorút vontak be a politikai lejáratásba.
Egy demokráciában a politikusok, aktivisták és közszereplők tevékenysége természetesen lehet vita tárgya. A kérdés az, hogy hol húzódik a határ a közérdekű újságírás, a politikai kritika és a személyes, családi érintettségen keresztül történő támadás között.
Pikó szerint nem a rendőri intézkedések hagytak mély nyomot
A józsefvárosi polgármester azt írta, lánya több olyan akcióban és tiltakozásban is részt vett, amelyek a Fidesz-kormányok ellen irányultak. Ezek során előfordult, hogy rendőrök vitték el.
Pikó szerint azonban nem ezek az események okozták a valódi sérelmet.
Azt írta: a maradandó nyomot az hagyta a lányában, ahogy Bodacz, a Célpont, a Hír TV, majd az akkori Fidesz-propaganda megpróbálta lejáratni és „kicsinálni” a Hallgatói Hálózat diákjait, köztük középiskolásokat is.
A polgármester így fogalmazott: „célkeresztet raktak a hátukra”. Szerinte ebben elsőként Bodacz Balázsnak volt szerepe.
Miért különösen érzékeny ez az ügy?
A történet azért kap különös súlyt, mert Bodacz Balázs neve most nem egyszerű médiapiaci szerepváltás kapcsán merült fel, hanem a közmédia lehetséges szakmai vezetőjeként.
A közmédia vezetőinek kiválasztása mindig közérdekű kérdés. Nem csupán arról szól, hogy ki milyen műsort készített korábban, hanem arról is, milyen szakmai és etikai előélettel érkezik egy olyan intézménybe, amelynek elvileg minden állampolgárt tájékoztatnia kellene.
Ha valakiről az a vád vagy erős politikai emlék él a közéletben, hogy korábban részt vett fiatal aktivisták lejáratásában, akkor ennek tisztázása nem személyeskedés, hanem a közbizalom szempontjából fontos kérdés.
Különösen akkor, ha az érintett intézmény a jövőben a nyilvánosság egyik legfontosabb állami szereplője lenne.
A közmédia hitelessége a tét
Magyarországon a közmédia működése régóta politikai viták tárgya. Kritikusai szerint az elmúlt években nem független tájékoztatási intézményként, hanem kormányzati kommunikációs eszközként működött. Éppen ezért minden személyi döntésnek különös jelentősége van.
Egy új szerkezetű közmédia akkor tudna bizalmat építeni, ha a vezetői nemcsak szakmailag felkészültek, hanem a múltjuk alapján is alkalmasak arra, hogy a pártatlanság és a tisztességes tájékoztatás képét erősítsék.
Pikó András bejegyzése pontosan erre kérdez rá. Nem azt állítja, hogy neki kell eldöntenie, ki legyen vezető a közmédiában. Azt viszont felveti: milyen üzenete van annak, ha egy ilyen posztra olyan személy kerülhet, akit ő egy régi, a családját is érintő lejárató anyaggal azonosít.
„Nem politikusként, hanem apaként”
Pikó a bejegyzés végén hangsúlyozta: nem az ő tiszte megítélni, kiket emelnek vezetővé a közmédiában. Ezért nem politikusként, hanem apaként szólal meg.
Ez a megkülönböztetés fontos. A közéletben sokszor minden megszólalást pártpolitikai szemüvegen keresztül értelmeznek. Pikó most azt állítja: számára ez nem elsősorban politikai ügy, hanem személyes emlék egy olyan időszakról, amikor szerinte a propaganda fiatal embereket tett célponttá.
A polgármester kérdése ennek megfelelően éles: a „hírhamisító” után valóban csak olyan vezetőt lehet találni erre a fontos posztra, aki gyerekekről gyártott lejárató anyagot a Fidesz-propaganda egyik kiemelt műsorában?
Egy régi történet, amely most új jelentőséget kapott
A 2013-as Célpont-anyag önmagában talán a magyar politikai nyilvánosság egyik régi epizódja lenne. Bodacz Balázs lehetséges közmédiás szerepe miatt azonban újra előkerült, és ismét felveti a kérdést: milyen múlt után lehet valaki egy megújulónak szánt közmédia szakmai vezetője?
A válasz nemcsak Bodaczról szól. Hanem arról is, hogy a közmédia átalakítása valódi szakmai újrakezdést jelent-e, vagy csupán új intézményi keretet régi reflexekkel.
Pikó András bejegyzése erre a dilemmára irányította rá a figyelmet. És akárki hogyan ítéli meg a 13 évvel ezelőtti történetet, egy dolog biztos: a közmédia vezetőinek kiválasztása nem lehet puszta belső személyzeti ügy. Az a nyilvánosság egészének bizalmát érinti.