Kanada azt szeretné, ha a jövő heti törökországi NATO-csúcson már be tudnák jelenteni annak a nagyjából tíz alapító országnak a nevét, amelyek részt vennének egy új, globális védelmi bank létrehozásában. A kezdeményezés célja, hogy olcsó finanszírozással erősítse a szövetséges országok védelmi képességeit egy egyre bizonytalanabb nemzetközi környezetben.
A Reuters beszámolója szerint a kanadai kormány által támogatott új intézmény neve Defence, Security and Resilience Bank, vagyis Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank lenne. A tervet Mark Carney kanadai miniszterelnök is támogatja, aki az elmúlt időszakban többször beszélt arról, hogy a világban meggyengülni látszik a korábbi, Egyesült Államok vezette nemzetközi rend, ezért a közepes hatalmaknak szorosabban kellene együttműködniük.
Tíz alapító országot jelenthetnek be
Isabelle Hudon, Kanada vezető tárgyalója a Reutersnek azt mondta: a NATO-csúcsot tűzték ki határidőként arra, hogy összeálljon az alapító tagok listája. A cél az, hogy a csúcstalálkozón bejelentsék, mely országok készek elsőként csatlakozni a kezdeményezéshez.
Hudon szerint az induló országok Kanada mellett várhatóan európai államok lesznek. Neveket egyelőre nem árult el, és azt is hangsúlyozta: a bejelentés még nem garantált, mert a végső tárgyalások, különösen a tőke-hozzájárulások kérdése, még folyamatban vannak.
A kanadai fél ugyanakkor úgy látja, hogy a projektnek van lendülete. Hudon szerint Mark Carney miniszterelnök azt kérte, ne várjanak a tökéletes konstrukcióra, hanem azokkal az országokkal indítsák el a kezdeményezést, amelyek már most készek alapító tagként csatlakozni. A tagság később is nyitva maradna.
Akár 100 milliárd fontnyi olcsó finanszírozást mozgósítanának
Az új védelmi bank célja az lenne, hogy akár 100 milliárd fontnak, vagyis nagyjából 133 milliárd dollárnak megfelelő kedvező finanszírozást biztosítson a szövetséges országok védelmi és biztonsági beruházásaihoz.
Ez a mai geopolitikai helyzetben nem pusztán pénzügyi kérdés. Az ukrajnai háború, Oroszország fenyegetései, Kína katonai erősödése és az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanságától való félelem mind abba az irányba tolják a NATO-országokat és szövetségeseiket, hogy gyorsabban, nagyobb összegből és összehangoltabban fejlesszék védelmi képességeiket.
A bank azért lehet fontos, mert a hadiipari és biztonsági beruházások rendkívül drágák. Sok ország politikailag vállalná a magasabb védelmi kiadásokat, de költségvetési mozgástere korlátozott. Egy kedvező finanszírozást nyújtó nemzetközi intézmény ezért vonzó lehet azoknak, akik gyorsan akarnak fegyverkezni, de nem szeretnék teljes egészében azonnal a nemzeti költségvetésre terhelni a kiadásokat.
Nem biztos, hogy könnyű lesz elindítani
A tervnek ugyanakkor komoly akadályai is vannak. A Reuters szerint a bank sorsa nagyban függ attól, sikerül-e megszerezni olyan országok támogatását, amelyek elég erősek ahhoz, hogy a pénzintézet magas, akár tripla A hitelminősítést kapjon.
Ez kulcskérdés. Egy ilyen bank akkor tud olcsón forrást bevonni a piacokról, ha a befektetők biztosak abban, hogy mögötte pénzügyileg stabil államok állnak. Ha a legnagyobb gazdaságok kimaradnak, a finanszírozás is drágább vagy bizonytalanabb lehet.
Eddig Kanada mellett nyilvánosan Luxemburg csatlakozott a kezdeményezéshez. Luxemburg lenne a bank európai bázisa. Mark Carney korábban azt mondta, hogy „kritikus tömegnyi” ország jelezte csatlakozási szándékát, de neveket nem közölt.
Dél-Korea még csatlakozhat, más G7-országok egyelőre távolabb vannak
Hudon szerint Dél-Koreával eredményes tárgyalásokat folytattak, és nagyjából ötven százalék esélyt lát arra, hogy Szöul csatlakozzon, akár egy későbbi szakaszban. Más G7-ország ugyanakkor jelenleg nem áll közel a belépéshez.
Ez azért érdekes, mert egy globális védelmi bank valódi súlyát éppen az adná, ha minél több nagy gazdaság állna mögötte. A Reuters információi szerint Olaszország, Spanyolország, Törökország, Belgium és Ukrajna is vizsgálta a javaslatot, de ez nem jelenti azt, hogy már döntöttek volna a csatlakozásról.
Németország korábban távolságtartó volt, de a német pénzügyminisztérium szerint megfigyelőként már részt vesz a tárgyalásokon, és értékeli azok eredményét. Hollandia viszont jelezte, hogy nem vesz részt a kezdeményezésben, mert a brit–finn–holland védelmi finanszírozási projektre koncentrál.
Európában versengő védelmi pénzügyi tervek vannak
A kanadai kezdeményezésnek Európában nem üres térben kell megjelennie. Az Európai Uniónak is vannak saját védelmi finanszírozási programjai, köztük a SAFE-program, és Nagy-Britannia is külön projektet épít MDM néven Hollandiával és Finnországgal.
A Reuters forrásai szerint London eddig nem sietett csatlakozni a kanadai védelmi bankhoz, ugyanakkor vizsgálta annak lehetőségét, hogy a saját kezdeményezését valamilyen módon összehangolja vagy akár összekapcsolja a DSRB-vel.
Ez jól mutatja, hogy a védelmi finanszírozás ma már önálló geopolitikai tereppé vált. Nemcsak az a kérdés, ki mennyi fegyvert vásárol, hanem az is, milyen pénzügyi intézmények, hitelkeretek és szövetségi rendszerek szolgálják ki a gyorsuló fegyverkezést.
Kanada akár 1,5 milliárd eurót is betehet
A Reuters egyik, az ügyet ismerő forrása szerint a tagországoknak gazdasági méretük arányában kellene hozzájárulniuk a bank tőkéjéhez. Ez Kanada esetében akár 1,5 milliárd eurós befizetést is jelenthet, míg kisebb országoknál 500–750 millió euró közötti összeg merülhet fel.
Hudon szerint éppen a tőke kérdése a legnehezebb része a döntésnek. Ez érthető: a kormányok politikailag könnyebben beszélnek új védelmi együttműködésről, mint konkrét, nagy összegű befizetésekről.
A bank tehát akkor válhat valódi intézménnyé, ha a politikai támogatás mögé pénz is kerül. Enélkül a kezdeményezés könnyen maradhat látványos, de korlátozott hatású diplomáciai terv.
A NATO-országok már magasabb védelmi kiadásokra készülnek
A háttérben ott van az a döntés is, hogy a NATO-vezetők 2025 júniusában megállapodtak: 2035-ig a GDP 5 százalékát fordítanák védelmi és biztonsághoz kapcsolódó beruházásokra.
Ez hatalmas pénzügyi nyomást jelent a tagállamoknak. A hidegháború utáni évtizedekben sok európai ország alacsonyabb védelmi kiadásokra rendezkedett be. Most viszont a katonai fenyegetések, az ukrajnai háború és az amerikai szerepvállalással kapcsolatos bizonytalanság miatt gyors fordulat zajlik.
A kanadai védelmi bank ebbe a folyamatba illeszkedne: nem helyettesítené a nemzeti védelmi költségvetéseket, hanem finanszírozási eszközt adna a gyorsabb fejlesztésekhez.
Bankok is csatlakoztak a projekthez
A kezdeményezésben több nagy pénzintézet is szerepet vállal. A Reuters szerint a projekthez olyan bankok csatlakoztak, mint a JPMorgan, a Deutsche Bank, a Commerzbank és az ING, valamint több jelentős kanadai bank, köztük az RBC, a BMO, a CIBC, a National Bank of Canada, a Scotiabank és a TD Bank.
Ez arra utal, hogy a terv nem pusztán politikai ötletként létezik, hanem a pénzügyi szektorban is komolyan vizsgálják. A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy a kormányok milyen erős garanciát és tőkét tesznek mögé.
Új korszak kezdődhet a védelmi finanszírozásban
A globális védelmi bank terve azt jelzi, hogy a nyugati szövetségi rendszerben a biztonság finanszírozása is átalakulóban van. A fegyverkezés, a hadiipar, a kritikus infrastruktúra és az állami ellenállóképesség ma már nem különálló terület, hanem egyre inkább közös pénzügyi és stratégiai kérdés.
Kanada célja, hogy a NATO-csúcson politikai lendületet adjon ennek a tervnek. Az azonban csak a következő hetekben derül ki, hogy a bejelentés valóban áttörés lesz-e, vagy inkább egy hosszabb, nehéz tárgyalási folyamat kezdete.
A kezdeményezés tétje mindenesetre világos: a szövetséges országok nemcsak több fegyvert akarnak, hanem olyan pénzügyi rendszert is, amely képes kiszolgálni a következő évtized biztonsági kihívásait.