Végleg eltörlik az Orbán-korszak sokat vitatott szimbólumait: Magyar Péter bejelentette a főispánok és a vármegyék végét.
Magyar Péter miniszterelnök egyetlen közösségi médiás bejegyzésben jelezte: a Tisza-kormány végleg kivezeti a magyar közigazgatásból az előző rendszer egyik leginkább megosztó, sokak által feudálisnak tartott intézkedését. A hivatalos javaslat értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, a sokat kritizált főispánok helyét pedig újra a kormánymegbízottak veszik át. A döntéssel az ország visszatér a modern, európai közigazgatási nyelvezethez, vizuálisan és jogilag is lezárva a 2023-ban bevezetett, történelmi romantikára építő korszakot.
Egy rövid poszt, ami lezár egy politikai érát
A hazai államigazgatási rendszer egyik leglátványosabb visszaalakítását jelentette be Magyar Péter csütörtökön. A miniszterelnök nem bonyolította túl a kommunikációt, közösségi oldalán mindössze annyit írt:
„A TISZA-kormány javaslata: ismét a megye elnevezést használnánk a jelenlegi vármegyék helyett, a főispánok helyét pedig újra a kormánymegbízottak vennék át.”
Ezzel alig több mint három év után kerülnek a süllyesztőbe azok a történelmi elnevezések, amelyeket a negyedik kétharmados Fidesz-kormány vezetett be 2023. január 1-jével. A döntés a kormányváltás utáni időszak egyik leginkább borítékolható, mégis komoly társadalmi visszhangot kiváltó lépése.
Miért volt ez az egyik leggyorsabb döntés?
Ahhoz, hogy megértsük a lépés valódi politikai súlyát, látnunk kell, mit is szimbolizált a „vármegye” és a „főispán” kifejezés az elmúlt években. Amikor a Fidesz áterőltette a törvénymódosítást, a hivatalos indoklás a kommunizmus előtti közigazgatási tradíciókhoz és az ezeréves magyar államisághoz való visszatérésről szólt. A társadalom jelentős része (és a politikai ellenzék) azonban ezt egy neo-konzervatív, uralkodói allűröket idéző, „urambátyám” világ restaurációjaként élte meg.
A Tisza-kormány számára ez az intézkedés egy tökéletes politikai ziccer, amely három okból is kulcsfontosságú
Azonnali De-Orbánizáció: Magyar Péternek szüksége van olyan gyors, a lakosság mindennapjaiban azonnal látható döntésekre, amelyek egyértelműsítik a rendszerváltást. A közigazgatási szótár megtisztítása a NER ideológiai termékeitől a legkézenfekvőbb szimbolikus lépés.
A szolgáltató állam üzenete: A „főispán” szó egy alá-fölé rendelt, feudális viszonyt feltételez a hatalom és az állampolgár között. Ezzel szemben a „kormánymegbízott” egy modern, európai, bürokratikus fogalom. Azt üzeni a választóknak: az állam nem uralkodik rajtuk, hanem szolgáltatást nyújt számukra.
Pszichológiai hatás: Bár az intézmények pecsétjeinek, névtábláinak és hivatalos iratainak lecserélése kétségtelenül adminisztratív teherrel és költséggel jár, a politikai haszon bőven kárpótolja az új kormányt. Vizuálisan is eltüntetik az előző kurzus ujjlenyomatát az állami intézményekről.
Vissza a 21. századba
A 2023-as névváltoztatás annak idején heves vitákat generált, és a mindennapi szóhasználatban a lakosság sosem tudta igazán megszokni vagy befogadni a vármegye kifejezést – a köznyelv, a média és a piaci szereplők továbbra is makacsul megyékről beszéltek.
A Tisza-kormány javaslatának parlamenti elfogadása (amely a jelenlegi erőviszonyok mellett formalitásnak tekinthető) gyakorlatilag szinkronba hozza a jogrendszert a társadalmi realitással. A miniszterelnöki bejelentés nemcsak a közigazgatási szakemberek, de az állampolgárok számára is azt a világos üzenetet hordozza, hogy Magyarország a történelmi romantika helyett visszatér a modern, pragmatikus, 21. századi államigazgatás keretei közé.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!